Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Fodor István: A vajdasági levéltárak az ezredfordulón (különös tekintettel a zentai Történelmi Levéltár tevékenységére)

létezik a helytörténet értelmezésének másik felfogása is, amely a helytörténet hagyományos kérdésfelvetéseit elvetve nem ragaszkodik az adott terület története mindenoldalú feldolgozása szükségszerűnek való beállításához, hanem lényegében az egyes történeti jelenségek teljes fel­tárását szorgalmazza a lehető teljes forrásanyag alapján, a lehető teljes részletességgel. " Mindkét meghatározás az adott hely históriájának vagy történeti jelenségeinek feltárását és feldolgozását helyezi a középpontba. A különbség csak annyi, hogy a feldolgozás komplex vagy parciális. Az előző definíciók túlságosan szűk keretek közé szorították volna felmérésünket, ugyanis a Vajdaságban a címben jelzett időszakban megjelent kiadványok közül csak néhány nevezhe­tő nagy jóindulattal komplex falu- vagy várostörténetnek. Az egyes történeti jelenségek teljes feltárásának igényével megjelentetett helytörténeti munkákból már többet tudunk felmutatni. Ha csak a helytörténeti kiadványok számbavételét végezzük el, akkor kimaradt volna bibli­ográfiánkból sok értékes helyismereti kiadvány, például a természettudományok területéről Guelmino János vagy Rácz Vince munkái Zenta és környéke élővilágáról, éghajlatáról, talaj­tani viszonyairól. Ezért fordultunk a helyismeret felé. A Könyvtáros kézikönyve 6 című kiadvány szerint a helyismereti gyűjteménybe tartoznak a történelmi, irodalmi, művészeti, néprajzi jellegű kiad­ványok (a múltban főként ezek voltak az érdeklődés homlokterében), de gyűjteni kell a ter­mészet világára és a gazdasági élet minden ágára vonatkozó irodalmat. Itt fontos szerepe van a különféle beszámolóknak és jelentéseknek is. Igen lényeges az intézmények, szervezetek, egyesületek irodalmának megőrzése. A helyismereti gyűjtemény részét képezik még az életrajzok, életrajzi adatok — akár kézi­ratos formában is. Alapvető fontosságú a helyi sajtó, iskolai értesítők és minden periodika-fé­leség gyűjtése. A kisnyomtatványok közül a röplapok, műsorfüzetek, plakátok nélkülözhetet­lenek. Minél teljesebb térképgyűjteményre van szükség. A vajdasági könyvtárosok számára az újvidéki Matica srpska által kiadott útmutató 7 a hely­ismereti anyagok közé sorolja még a zenei anyagot (hanglemez, CD-lemez, hangkazetta), a vi­deofilmeket és a levéltári anyag nagy részét is. A sokrétű helyismereti anyag felmérése nem volt célunk, a rendelkezésünkre álló erőkkel, idővel és anyagiakkal ez megoldhatatlan feladatok elé állított volna bennünket. A írásos mű­vek tekintetében is megszorításokra kényszerültünk. A feldolgozás tárgyát csak a könyvek és brosúrák képezték, és nem vettük tekintetbe azo­kat a helyi kiadványokat, amelyek nem a vajdasági magyarsággal foglalkoznak. Azok a helyis­mereti kiadványok sem kerültek bele a bibliográfiába, amelyeket nem a Vajdaság területén ad­tak ki — mivel a terv a vajdasági helyismereti kutatások vizsgálatát tűzte ki célul, részben a helyismereti kiadványok, részben tanácskozások útján. A gyűjtőterület A gyűjtőterület kijelölése több szempont figyelembevételével történt. Alapkövetelménynek tartottuk, hogy egyaránt felöleljük a tömb- és szórványmagyarságot, valamint a korábban je­lentős szellemi központokat, a magyarok pillanatnyi lélekszámától függetlenül. Ezt a munkát 6 Sallai István - Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve, Bp., 1965. 625-629. 7 Opsta uputstva za rad u zaviéajnoj zbirci u bibliotekama SAP Vojvodine. Novi Sad, Izdanje Matice srpske.

Next

/
Oldalképek
Tartalom