Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

tartott ilyen sokáig, mert az elődöktől az utódokra hagyott jogokat jó lelkiismerettel akartam kikeresésre átadni. "

m A rendezés tervével hat hónap múlva elkészült, és 1768. február 8-án be is adta a megye vezetőségének. Az aktára kívül rá van írva: „ a közgyűlés levéltárrendezési irataihoz tartozik. " Címe; „Idea regestrationis archivi comitatus de Zabolch. " A terv szerint a lajstromozó a levéltárban található aktákat három (bírósági, katonai és politikai) főcsoportba rendezze, hozzá személynév-, helynév- és tárgymutatókat készítsen. Ezekben az akták időrendben, betűk szerint legyenek bejegyezve. (1. pont.) A családokat illető akták a bíróságiak csoportjába (konventi, országbírói ítéletek, peres iratok, nemesi levelek, nemességi vizsgálatok) kerülnek. (2. pont) A vármegye közönségét illető mindenféle irat — a megyei ügyintézés során keletkezettek — a bírósági csoporton belül külön alcsoportot alkot. Ismét külön alcsoportba kerülnek a büntetőügyek. (3. pont) A harmadik főcsoportot az igazgatási jellegű akták alkotják (királyi leiratok, megyék átiratai, magánlevelek, közgyűlési határozatok), amelyek keltezésük rendjében évenként külön jelzettel ellátott szekrényekbe helyeztessenek el, fasciculusokba kötve. A fasciculusokon a szekrények és fiókok száma legyen feltüntetve. (4-5. pont) Külön csoportot képeznek a keltezés nélküli töredékek, a nemeslevelek, birtoklevelek a bennük foglalt nevek, helynevek feltüntetésével. (6. pont) Megtervezte a regestrumok formáját. Öt oszlopba rendezve feltünteti szám- és betűrend szerint a nevet. Az ezekbe nem sorolhatókat Miscellanea elnevezés alatt egyedileg vette jegyzékbe. Ámbár 1767-1790 között Szabolcs megyében, közelebbről Nagykállóban élt, az ottani megyeház építésének második fázisa felügyeletével is meg volt bízva, tulajdonképpen csak itteni életéről tudjuk, amit tudunk. Az sem túlságosan sok, imitt-amott, a jegyzőkönyvekben található, saját kezű bejegyzései is csak a munka módszeréről árulkodnak. A tervezet záradékául az volt a kérése, hogy „őt ne kötelezzék az oklevelek és iratok átírására. Arra nem találtunk adatot, hogy akár a közgyűlések valamelyike, akár a vezető tisztségviselők közül valaki a következő években foglalkozott volna a levéltár ügyével, vagy a beadott tervezettel kapcsolatban valami észrevétel lett volna. Az első észrevétel tíz év múlva, 1776-ból való — közelebbről nem datált akta —, amelyben a helytartótanács kifogásolta, hogy 1768-1774 között a házipénztárból eddig 2400 forintot fizettek ki neki. De nem derül ki, hogy mikor kezdte el a rendezést, milyen állapotban volt és most milyenben van a levéltár, mennyi akta lett eddig rendezve és mennyi munka van még hátra. A két év múlva e leiratra készített jelentésből és Schemberger kézírásával néhány, a prothocollumokba tett megjegyzéséből tudjuk a munkát nyomon követni. Annyi bizonyos, hogy a valóságos munka folyamán változott az előzetes terve, mert a tárgyi csoportosítás elmaradt, az iratok egyben maradtak, csak két főcsoportba (állag) sorolva: jegyzőkönyvek (prothocollum) és iratok (acta) időrendbe szedve. Tudjuk, hogy meg volt bízva a megyeház építésének ellenőrzésével, és hogy a levéltár helyiségében lakott.

122 Az alkalmazásáról szóló határozat korábbi leleszi konventi 120 1786. dec. 18. IV. A. 1. Elenchus, 1226. raktári szám 121 IV A. 1. Fasc. 26. No. 1. 1768. 122 A megyeház építésére lásd Entz, 1986. 2. köt. 109-110.; LK, 1974. 31^4-6.; A levéltár számára a jegyző szobája mellett külön helyiséget építettek, amely „a legteljesebb biztonság figyelembevételével készüljön el." Később ehhez még egy lajstromozó szobát is építettek. IV. A. 1. Prot. 23. fol. 533. 1763.; Prot. 24. fol. 314. 1773.; Prot. 25. fol. 29. 1775.