Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

versitas nobiliumot a sedes judiciariával, néha congregatio generálissal együtt emlegetik. Úgy tűnik, hogy a két előbbi testület a nemesség választott szerve lenne, bár még később sem találunk közvetlen utalást a létrejöttük módjára. Az bizonyos, hogy az universitas nobilium a megye nemességét képviseli, a két testület elnevezésében s hatáskörében nincs következetesség. 1583-ban az országgyűlési követek utasítását „communi voto universi totius universitatis nobilium " hozták a sedrián. 1588-ban a nemesség egyeteme sedes judiciarián kötelezi az alispánokat és a szolgabírákat a tételesen felsorolt közbűntettek (tolvajlás, rablás, gyújtogatás, paráznaság, boszorkányság, méregkeverés és istenkáromlás) elkövetői teljes hatalommal való megbüntetésére.

32 A sedria nem rendszeresen ülésezik, határozott időpontjai nincsenek, de annyi bizonyos, hogy minden esetben hétfőn kezdődik. 1585-ben például február és július hónapok kivételével minden hónapban összeült.

33 Arra is van eset, hogy kongregációt hirdettek, de helyette sedriát tartottak. A jegyzőkönyvben az első bejegyzés kongregációról szól, de ez le van húzva, és más kéztől felül van írva sedriára.

34 Általában inkább sedriát tartottak, azok helye — a kongregációktól eltérően — legtöbb esetben nincsen bejegyezve, csak szórványos adataink vannak arra, hogy valami oknál fogva alkalmas helyet választottak, a XVI. században Karászt (Nyírkarász), 1580-ban Kisvárdában kezdték, mégis átmentek Karászra „az élelem szűk volta miatt", 1690-ben Madát jelölték ki a gyűlés helyéül, amit hétfőről péntekre tettek át. De még ebben az évben visszamentek Karászra, és az 1612. évben hozott határozat szerint ismét hétfő lett a sedria kezdőnapja. A XVII. század első felében rendszeresen Petneháza volt mindkét szervezet üléseinek színhelye: 1625-ben Nyáry Pál főispán Bethlen Gábor parancsára Gyulaházára tette át, de a következő évben ismét Petneháza a színhely. A birtokos családnak évente 16 forintot fizettek a háza átengedéséért és az okozott alkalmatlanságért.

35 Várad török kézre jutása után (1660) a megye déli és délkeleti része is hódoltsági területté vált, ezért a kongregációk és törvényszékek tartására alkalmasabbnak és biztonságosabbnak tartották a kisvárdai várat vagy az ahhoz közeli Nagyhalászt.

36 A XVI. századra nincs adatunk. A XVII. század második felében nemcsak megjelenhetett a kongregáción minden nemes, hanem kötelező is volt a megjelenés a statútum szerint azért, hogy a gyűlés határozatképes legyen. Ebből következtethetünk arra is, hogy a határozatképességnek 32 IV. A. 1. Prot. 2. fol. 169. 1558.; Prot. 5. fol. 221. 1583.; Prot. 6. fol. 1. 1588. 33 A XVI. században teljes bizonyossággal még az ülések száma sem állapítható meg, mert a prothocollumok részletes átnézése után biztosra vehető, hogy azok nem maradtak meg hiánytalanul. Még a következő évszázadban sem biztos, hogy teljesek. Júniusban két napon át tartott, októberben és novemberben két ízben három-három hetes időközben ültek össze. 34 „ Terminus hujus sedes non est celebratus propter certas causas uti sedes pro congregatione habetur" — pedig az ülésen nem kevesebbről volt szó, mint minden portára 60 dénár adó kivetéséről a kallói várőrség fizetésére: „Nullum bonum sit exceptum" IV. A. 1. Prot 7. fol. 12. 1591.; Prot. 9. fol. 84/b. 1603. 35 IV. A. 1. Prot. 5. fol. 79. 1580.; Prot. 9. fol. 17., 146., 148., 166. 1601. 1639-ben Petneházán tartják a kongregációt, amely egyben tisztújító gyűlés is. A megválasztott tisztek az esküt letették. „Ennek utána megtörtént a hitelesítések, majd az említett személyekkel sedest tartottak. " 36 IV. A. 1. Prot. 10. fol. 44., 179., 1605.; Prot. 11. fol. 19. 1639., Prot. 12. fol. 29. 1659. Az újabb hódoltatásra Ulrich Attila: A török hódoltság Szabolcsban a XVII. században. In: Jósa András Múzeum Évkönyve, 41. Szerk. Almássy Katalin, Istvánovits Eszter. Nyíregyháza, 1999. 399.; IV. A. 1. Prot. 14. fol. 230. 1685.