Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Czövek István: A magyar 1848–49 és Európa

CZÖVEK ISTVÁN A magyar 1848-49 és Európa A címben jelzett tág témakörön belül a cári intervenció körülményeit kívánom megvizsgálni jelen dolgozat keretei között három szempont szerint: - a nemzetközi jog tekintetében, - Metternich 1848. március 13-a utáni tevékenysége alapján, - a korszak angol külpolitikájának elemzése kapcsán. Kiindulásként leszögezhetjük, hogy Magyarország küzdelme 1848^9-ben a nemzeti függetlenségért, a kelet-európai értelemben vett polgári átalakulásért kibontakozásának első pillanatától kezdve vitathatatlanul európai jelentőségű volt. Továbbá tény az is, hogy a szabadságharc idején az európai hatalmak egymáshoz való viszonya a bécsi kongresszus után kialakult helyzettel közel megegyezett. Az 1814 utáni nemzetközi viszonyoknak három új vonása volt.' Először: az egységes világgazdaság folyamatos és látványos növekedése, amelynek központja Nyugat-Európa, de leginkább Anglia volt. Másodszor: ez a gazdasági fejlődés csak béke és stabilitás mellett volt elképzelhető, miközben fennmaradtak az egyedi, regionális összeütközések lehetőségei is. Harmadszor: az ipari forradalom technikai vívmányai hatással voltak előbb a szárazföldi, majd a tengeri hadviselésre is. Anglia tengeri fölénye, hitelképessége, fejlett kereskedelme és szövetségi politikája következtében figyelemre méltó helyet vívott ki magának Európában 1815-re. A brit ipar és közlekedés modernizációját nem kísérte a hadsereg fejlesztése, mivel úgy okoskodtak akkoriban, hogy a kontinentális nagyhatalmak között már csaknem hat évtizede fennálló egyensúly feleslegessé tesz bármilyen nagyarányú beavatkozást a szigetország részéről.

2 Ezzel együtt számos katonai akciót azért kezdeményeztek más hatalmak, amiért a britek ellenezték, nevezetesen, hogy megvédjék a fennálló társadalmi rendet. „A legnevezetesebb eset — Kennedy szerint — mégiscsak az orosz csapatok bevetése volt az 1848-49-es magyar forradalom elfojtására. "

3 „Az osztrák uralom visszaállítása és megerősítése jól beleillett az európai egyensúly általános elméletébe, de különösen azokba a változatokba, amelyeket maga Metternich és a brit kommentátorok is előnyben részesítettek. "

4 Nem mond ennek ellent a következő állítás: „Egy közép-európai birodalom az angol politika számára is fontos volt azért, hogy az orosz és francia hatalmi törekvéseket ellensúlyozza vele. "

5 Ha a hatalmi viszonyokat nézzük: „ 1814-ben két csoport állt egymással szemben: egyik oldalon Oroszország és Poroszország a lehető legnagyobb területet igyekezett megszerezni, míg 1 Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp., 1992. (a továbbiakban Kennedy, 1992.) 132. 2 Uo. 3 Uo. 155. 4 Uo. 158. 5 Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Bp., 1998. (a továbbiakban Ormos -Majoros, 1998.) 23.