Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Margócsy József: Porzsolt István (1910–1986) Pályaképvázlat

2. Élete harmadik esztendejének végén költöztek Újfehértóra. Itt István és két húga rendezett körülmények között nő fel, —nem feledve természetesen a kitörő első világháborút kísérő bajokat, nehézségeket. Az természetes, hogy az elemi iskola I-IV. osztályát a nagy fehértói iskolában végzi, de az már lehetetlen, hogy ezután a még csak kilencéves fiúcska elkezdhesse Debrecenben a gimnáziumot. Ezért az ötödik elemi osztályt is végigjárja. Ekkorra a forradalmak elmúltak, de jött a román megszállás, az Újfehértónál húzódó demarkációs vonallal, amely szigorúan elválasztotta ezt a keleti országrészt a déli-nyugatabbi területektől. 1920-tól már javult annyira a helyzet, hogy az otthoni foglalkozásokat, felkészülést választották, és így a református gimnázium alsó három osztályáról az év végén külön vizsgázva, magántanulóként szerzett eléggé jó bizonyítványokat. A „ nyilvános " tanuló azonban Debrecenben magányosabb lett, mint otthon, ahol az iskolatársak vegyes csapata, a nagyobb, ismerős családok fiúgyermekeinek játékban, versenyekben derekabb, ügyesebb tagjai bár irigyelt, de mégis vonzóbb közösség. — 75 éves korában írja az egykori jó barátnak, kedves Pityukájának: „Egy vézna, kis, sápadt, örökké beteges, fejfájós kölyöknek látom magamat — hozzátok, jól fejlett, stramm Nánássy-fiúkhoz képest. "

} Maradt viszont az otthon nyugalmában a családi könyvtár korlátlan használata, főleg a végtelen Jókai-sorozat: érdemesnek találta egy-egy kötetét többször is újraolvasni. Az irodalom és vonzó világa, a sok gondolkodásra késztető történet, a hősök helytállása vezethette nagyobb erővel majd a bölcsészkar felé, és csak „másodsorban", később iratkozik be a családi pályára előkészítő teológiára.

4 A nagy múltú „refi"-ben is, mint mindenütt az első háború után, igen gyakoriak a tanárváltások, az évtizedek óta tanító öregek fokozatos felváltása az érkező fiatalokkal. Ha ehhez a zaklatott helyzethez hozzászámítjuk a fiatalember kamaszosan változó szorgalmát az idegenben, nem csodálkozhatunk, hogy az év végi bizonyítványok kalkulusai rendkívül „változatosak", olykor nemcsak a jeles és a jó, hanem az elégséges minősítés keretei között is. Még testgyakorlásból is (ahogy annak idején nevezték a testnevelést, vagy a csak egyszerűen tornaóráknak nevezett foglalkozásokat). Számunkra figyelemre méltók azonban ennek a tárgyaknak a minősítő jegyei. Az alsó három osztályban a magántanuló nem kap ilyen jegyet, IV-VI. osztályban hol jó, hol elégséges, a VII—VIII. osztály végbizonyítványában pedig ebben a rubrikában jelesek találhatók! 1928-ban érettségizik, általános jó minősítéssel; a „főtárgyakból" csak matematikából jeles! Tart a továbbtanulási szándék a bölcsészkar felé: az irodalom szeretete vonzza a magyar szak, a hazai és külföldi nyelvtanulási lehetőségek eredménye pedig a német szak irányába. E két szakra beiratkozva, az egyetem mellett működő kollégiumi tanárképző intézetnek is ösztöndíjas tagja lett. Ez utóbbi szinte lényegesebb az egyetem látogatásánál, mert itt külön felkértjeles szakemberek szinte egyéni foglalkozásokon mélyítették el az idetartozó hallgatók 3 1985. április l-jén írt levele Nánássy Istvánhoz. Barátainak nemigen hiszi el Porzsolt, hogy távolugrásban a többieket a legtöbbször tisztán megelőzte. 4 Már másfél évtizede igazgatója Porzsolt a nyíregyházi tanítóképzőnek, amikor 1951 tavaszán, fejtágításként Budapestre, bennlakásos negyedéves igazgatói továbbképzésre sorozták be. Itt találkozott össze évre kortársával, Lengyel Dénessel, aki a fővárosban gimnáziumi igazgató. — Még évtizedek múlva is, immár inkább kacagással, mint bosszúsággal emlékeztek vissza ottani külön versengésükre. Ugyanis a lélekölően unalmas, magoltatva szólamokat bifláztató átnevelő szemináriumok keserveit azzal pihenték ki, hogy a „felkészülési" órák, illetve a nagyelőadások alatt cédulaváltásokkal versengtek a százkötetes Jókai-olvasmányokból. Pl. ki tud több 2-3-4 szavas címet; osztályozzák a főszereplőket a lehető legtöbb szempontból; hasonló alakok előfordulása más írásokban. És még sok megközelítés filológiai összeírásával védekeztek szellemük és kedélyük végleges eltompulásától.