Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

Dinerek nagy háztartást vittek több főből álló cselédséggel (szobalány, inas, szakácsnő, konyhalány stb.). Automobilon közlekedtek, ami nagy szó volt Kisvárdán, mivel 4 autó volt a városban, sőt egy strandot is üzemeltettek a város határában.

152 Diner Istvánnak két lánya volt, egyikük Lili kisgyermekkorában meghalt. A család a város temetőjében kápolnát építtetett sírja felett „leszármazottjaik, valamint az alapítók vagy leszármazottjaik által kijelölt családtagok részére. " (A kápolnát egyébként a város lakossága is használhatta temetkezések alkalmával, felekezetre való tekintet nélkül.)

153 Ez a gesztus a gyermekük elvesztése miatt érzett fájdalom mellett tükrözi a család városon belüli előkelő pozícióját, s valószínűleg külső bizonyítékként is szolgált a római katolikus hitvallásról, mivel a Diner család izraelita volt, de a családtagok közül többen kikeresztelkedtek, így Diner István is. Két testvére szintén földbirtokaiból élt, egyikük Diner Béla, aki szintén szerepel a legtöbb adót fizetők között. A harmadik legmódosabb család Kisvárdán Kopácsy István családja kb. 500 000 pengő vagyonával, ami Kisvárda határaiban lévő tanyáiból, betét- és értékpapír-állományból, valamint állítólag egy fővárosi egyemeletes bérházból és egy kissvábhegyi villából állt.'

54 A tanyákat bérbe adták, és a család többnyire Budapesten tartózkodott. Évszakonként csupán két-három hetet töltöttek itthon „ bespájzolni az idénynek megfelelően. "'" Kisvárdán erről a három családról mondható el, hogy vagyonuk és életvitelük alapján igazán a jómódú középosztályhoz tartozott. Rajtuk kívül a helyi gazdasági elitet a 200-300 000 pengő vagyonnal bíró földbirtokosok, ügyvédek, kereskedők alkották, mintegy 20 család. A legtöbb adót fizetők listáin szerepelnek azok is, akiknek 50-100 000 pengőre értékeli vagyonát az MNB, de például 1925-ben és 1928-ban a jegyzéken van Pipcsák István vendéglős is jó éves forgalmának köszönhetően, bár vagyona az MNB szerint 1 ház a főutcán, berendezés, árukészlet kb. 24 000 pengő értékben.

156 Tehát Kisvárdán ez a 30-40 legtöbb adót fizető lakó igencsak megoszlik vagyona tekintetében, s egyáltalán nem biztos, hogy a listára bekerülő személy valóban a helyi elithez tartozik. A helyi gazdagság viszonylagosságát mutatja, hogy az 1929. évi vármegyei virilisjegyzéken dr. Szmrecsányi László 36., Kopácsy István 51., Diner István pedig a 94.

157 A multipozicionalitás helyi szinten is megfigyelhető: egy-egy hitelintézet igazgatósági tagjai, ügyvezető igazgatói az adott bank érdekeltségébe tartozó üzemek, részvénytársaságok igazgatóságának is tagjai. Kálmán Sándor például már 1922-23-ban a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. vezérigazgatója, s ebben a minőségében egyben a Villamos Műmalom Rt., a Vulkán Rt. és a Provincia Rt. igazgatósági tagja is volt,

158 sőt a Vulkán Rt. közvetlenül az ő irányítása alatt állt. A Villamos Rt. főrészvényeseként havi 880 pengő nyugdíjat kapott a társaságtól. Kisvárdán szép, modern lakóházban élt, tulajdonát képezte egy fivéreivel közös bérház 2/5 része, nejével közösen egy budapesti villatelek és nagy részvény-, betétállomány. Tiszta vagyonuk 120 000 pengő körül lehetett az MNB információi szerint.

159 Rozipál Györgyné (kisvárdai lakos) közlése 153 A kisvárdai római katolikus egyházkerület ülésének jegyzőkönyvéből (1915-1941). In: Tiba Tímea: Kisvárda egyháztörténete. 1996. Záródolgozat. Kisvárdai Városi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény. T. 286. 154 MOL, Z 19. 24. db 155 Klicsu Istvánné (kisvárdai lakos) közlése 156 MOL, Z 19. 24. db 157 SZSZBML, IV. B. 411. 858/1929. 158 MPC, 1922/23. 159 MOL, Z 19. 24. db