Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban
Kisvárda lélekszáma 1900 és 1941 között 79 %-kal emelkedett. A táblázat adatai mutatják, hogy ez a nagyfokú növekedés 1930-ig tartott, mivel 1930 és 1941 között csupán 649 fővel nőtt a lakosság száma. Legjelentősebb a népesség gyarapodása 1920 és 1930 között, amikor a tényleges szaporodás 2698 fő volt, ez 23,6 %-os növekedést jelent. Ezen belül a természetes szaporodás aránya 12,3 %, míg a vándorlási különbözeté 11,3 %. Hivatalos vélemény szerint „ a vándorlási nyereség oka: városias jellegűfejlődés, kórházak idegen betegei, középfokú tanintézetek létesülése, kiosztott ingatlanokra betelepülés. " 30 1930-ig a község vonzóereje rendkívül erős a térségben. A helybeliek ezt főképp a földreformnak tulajdonítják, amelynek során Kisvárdán „80 kat. hold váltatott meg házhely céljára" 31 , illetve a főleg környékbeli napszámosok és fuvarosok bevándorlásának, akik nagyobb munkalehetőség reményében jöttek be a városba. 32 Ez a vélemény igazolódni látszik, ha a lakosság számának növekedését vallásonként vizsgáljuk, ugyanis kiderül, hogy legnagyobb arányban a görög katolikusok és a reformátusok száma emelkedett a korszakban, márpedig a környéken főleg e két felekezethez tartozó földművelők éltek. A lakosság számának növekedése a főbb felekezetek szerint %-ban Év Római katolikus Görög katolikus Református Izraelita 1900-1910 17,3 25,7 17,3 13,9 1910-1920 12,2 17,2 10,7 12,1 1920-1930 19,9 25,65 28,0 5,6 1930-1941 6,4 2,5 3,3 3,0 Az adatok alapján arra következtethetünk, hogy a zsidóság beáramlása 1920 után megszűnt, ami részben a trianoni béke során elszenvedett határváltozások következménye. Feltételezhetjük, hogy a felekezeteknek 193Ö és 1941 közötti, az előző évtizedekhez képest feltűnően alacsony arányú növekedése már pusztán a természetes szaporulatot jelzi, de ez a nagy különbség elvándorlást is sejtet, mivel irreális, hogy egy 14 000 fős településen a keresők száma 10 év alatt 38 fővel nőjön, miközben az eltartottak száma 7,1 %-kal gyarapodjon. A statisztikai adatokból levont következtetéseket módosítja vagy inkább alátámasztja egy 1938 januárjából származó szociográfiai felmérés. 33 A kérdőív szerint Kisvárda lakossága 15 310 fő volt 1938-ban, tehát a népességgyarapodás 1930 és 1938 között 8,3 %-os, ami reálisnak mondható a bevándorlás megszűntével, és ha hozzátesszük, hogy az 1941 -es adatok azt sejtetik, hogy a népesség tényleges növekedése szinte teljesen természetes szaporodásból származott. 3 év alatt, 1938 és 1941 között a lakosság száma 528 fővel csökkent. Ismerve a vallási megoszlást 1938-ból, kiderül, hogy az izraelita (5 %), a református (4,7 %) és a görög katolikus (4,3 %) vallású népesség csökkenése okozta ezt a negatív tendenciát. Tehát a '30-as évek második felére megállt a népesség növekedése, sőt elvándorlás indult meg. Ennek fő oka a gazdasági válság elhúzódó hatása, mely főként az izraelita vallású elszegényedő kispolgári és a döntően református, görög katolikus vallású agrárproletár réteget érintette. Feltételezhetjük azt is, hogy a keresők nagy része az előbb említett problémák miatt lakóhelyétől távol vállalt munkát. 30 MSK, 1930. évi népszámlálás 32 FSZ, 1924. 18. sz. 2. 33 Estók, 1934.
