Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

DARABOSNÉ MACZKÓ BEÁTA Kisvárda a két világháború közötti időszakban

1 A XIV. század óta mezővárosi jogállású Kisvárda az 1870. évi XLII. tc. szerint községi státusú település lett, csupán 1970-ben emelkedett városi rangra. A dolgozatban arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen szerepet töltött be Kisvárda Felső-Szabolcsban a század első felében, illetve mely tényezők bizonyítják városiasságát. A város lényegét három tényező kölcsönhatása adja: „ térbeli kiterjedése, népességbeni megtestesülése és funkcionális szerepe. "

2 Ránki György gondolatából kiindulva folytatjuk a vizsgálódást. Elsőként Kisvárda funkcionális szerepkörét tekintjük át. Ezt követően Kisvárda demográfiai változásait és a lakosság foglalkozási struktúráját vizsgáljuk, ugyanis az „őstermelők és kultúrtermelöknek nevezett népességnek a jelenléte, illetőleg százalékos aránya adja meg azt az igazi kulcsot, amely egy-egy közület fejlettségét, városiasságát mutatja. Ez az arány független egy-egy közület lélekszámától, s tisztán mutatja a városi jelleget. Kisvárosi funkciók A két világháború közötti időszakban Kisvárda hatásköre még mindig nagy, bár „sok hozzánk gravitáló községet elvesztettünk"'

1 a területelcsatolások következtében. Kisvárda vonzáskörzete „ magában foglalja a kisvárdai és tiszai járást egészen, s a nyírb aktái járásból kilenc, a nyírbogdányi járásból négy községet. Ennek az 56 községnek, amely Felső-Szabolcsot ma teszi, összesen 103 249 lakosa van, ez Szabolcs vármegye lakosságának több mint 1/4-e. Felső-Szabolcs területe 188 714 kat. hold, ami jóval kevesebb mint a megye területének 1/4-e. FelsőSzabolcs a vármegye legsűrűbben lakott része" — írta a Felső-Szabolcs című lap 1933-ban.

5 Kisvárda a vizsgált korszakban már járásbírósági és adóhivatali székhely, a városban található szolgabíróság, telekkönyvi hivatal, királyi közjegyzőség, „ igen rendezett" kincstári posta, 1874 óta „pénzügyőri biztosi állomás, csendőrség és városi rendőrség. "

6 Alsó fokú oktatás 1938-ban már hét elemi iskolában folyt: egy állami, négy felekezeti, egy gyakorló és egy, a Szent Orsolya-rend által működtetett elemi iskolában.

7 Az 1910-es évektől kezdődően megindult az oktatási intézmények választékának bővülése, jelezve a gyarapodó 1 A dolgozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, a Jósa András Múzeum és a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke által 1998-ban közösen meghirdetett helytörténeti pályázat első helyezettje. 2 Ránki György: Várostörténet és történetírás. In: Vidéki városlakók. Szerk. Timár Lajos. Bp., 1993. (a továbbiakban Timár, 1993.) 55. 3 Felső-Szabolcs (a továbbiakban FSZ), 1935. 4. sz. 3. 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V. 347. Kisvárda nagyközség iratai, 1880-1950. (a továbbiakban V. 347.) 1926. évi jkv. 3 FSZ, 1933. 16. sz. 2. 6 Estók Bertalan: Kisvárda föld- és néprajza. Szakdolgozat. 1934. Kisvárdai Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, T. 152. (a továbbiakban Estók, 1934.) 7 SZSZBML, V. 347. 53. cs.