Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)
1916 Mészáros János dohánybeváltó hivatal főnöke Nyíregyháza Erzsébet-udvar Steiner Miklós tanuló Nyíregyháza Grand Hotel Rosenthal Ferenc földbirtokos Nyíregyháza Erzsébet-udvar Friedmann Jenő kereskedő Nyíregyháza Grand Hotel Az 1857. évi fürdőlistán Czéntz Ignác, aki 1869-ben Czintz Ignácként szerepel a kurlistán, a nyíregyházi zsidó kereskedőréteg jeles képviselője volt, akiről tudjuk, hogy már az 1850-es évek előtt a városban élt. 81 Az 1863-ban Füreden időző Flegman(n) Miksa orvos hasonlóképp a nyíregyházi izraelita közösség vezető személyiségei közé tartozott, aki 1868-ban a város képviselő-testületében is helyet kapott, 82 1874-1883 között pedig már virilis volt. 83 Szintén városi képviselő volt az 1872. év nyarának egy részét Füreden töltő Scha(c)k Mór takarékpénztár-igazgató is, 84 aki 1862-ben már második igazgatóként működött a pénzintézetben. 85 1872-ben egy bizonyos Czincz Samu is felkereste a Balatont, aligha tévedünk nagyot, ha a fentebb emlegetett Ignác rokonát látjuk benne. Az 1884. évi nyár a kiváló ügyvédet, Bodnár Istvánt találta Füreden, aki több évtizeden át volt városa közéletének kiemelkedő személyisége (s virilis képviselő is). 86 Ugyanebben az évben, de nem vele egy időben időzött a tóparton fia, ifjabb Bodnár István is, rokonával, Bodnár Gyula mérnökkel. Füreden időzött ekkor Nyíregyháza egyik legtehetősebb kereskedője, Grósz Lipót Hermann is (aki viszont, ellentétben másokkal, kereskedőként jelölte meg magát, bár neki is volt földbirtoka Bujon 87 ). Az 1916. évi listán pedig annak a Rosenthal Ferencnek a nevét láthatjuk a füredi kurlistán, aki 1912-ben egész Nyíregyháza legnagyobb adófizetője volt. 88 Láthatjuk, hogy a fent felsoroltak mind Nyíregyháza társasági életének vezető alakjai voltak. Különösen érdekes e tekintetből a két XX. századi fürdőlistán szereplő nevek vizsgálata. Galambos Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára főlevéltárosa több tanulmányában is foglalkozott a Monarchia korszakának nyíregyházi alapítványaival. Az ezekben szereplő neveket áttekintve itt is néhány szembeszökő átfedésre bukkanhatunk az alapítvány tevők és a Füreden nyaralók között. Az alapítványozók közül 1908-ban Füreden időzött Zuckler Henrik gazdálkodó 89 és Békessy Ignác főorvos 90 neje, 1916-ban pedig 81 Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann-család. In: Helytörténeti tanulmányok, 9. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. 387. 82 Lukács Ödön: Nyíregyháza története. Nyíregyháza, 1886. (a továbbiakban Lukács, 1886.) 317. 83 Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között. In: Helytörténeti tanulmányok, 9. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. (a továbbiakban Gottfried, 1993.) 155. 84 Lukács, 1886. 317. 85 Lukács, 1886. 311. 86 Gottfried, 1993. 155. 87 Margócsy, 1984. 17. 88 Gottfried, 1993. 159. 89 Az alapítványában Zuckler szesz- és ecetkereskedőként jelöli meg magát. Galambos Sándor: Nyíregyházi szociális alapítványok a kiegyezés korában. In: Helytörténeti tanulmányok, 9. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. 136. 90 Galambos Sándor: „Jót s jól..." (A jótékonyság egyes formái Nyíregyházán a dualizmus korában). In: Ünnepek és hétköznapok a történelemben. Szerk. Galambos Sándor és Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 1999. 53.
