Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

KATONA CSABA Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára) Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a múlt századi fürdőkultúra, mint a polgári szabadidő eltöltésének talán legelterjedtebb, a közvélemény szemében a „boldog békeidők" ikonjaként felsejlő módja iránt.

1 Az érett, igazán polgári jegyeket hordozó, a közgondolkodásban máig nyomokat hagyó fürdőkultúra a Monarchia időszakának sajátja, ugyanakkor az is tudott, hogy kialakulásának gyökerei egészen a XVIII. századig, a felvilágosodás eszméinek térhódításáig nyúlnak vissza.

2 A korabeli fürdőkultúra emlékeit számos forrás őrzi, és ez látszólag nem teszi nehézzé sajátos jegyeinek vizsgálatát, ám ha jobban szemügyre vesszük ezeket a forrásokat, akkor világossá válik, hogy egyrészt tekintélyes részük eleve propagandisztikus céllal készül, másrészt sok köztük a szubjektív elemeket szükségszerűen előtérbe helyező napló, levél, viszszaemlékezés. így ezek, bár számtalan érdekes adalékkal szolgálnak, nem alkalmasak arra, hogy a fürdőkultúrát társadalomtörténeti vonatkozásában próbáljuk meg feltérképezni. Van azonban egy forráscsoport, ami lehetőséget nyújt erre a kutatásra is; a vendégek nevét, foglalkozását és lakóhelyét tartalmazó fürdőlisták. Sajnos tény, hogy a legtöbb hazai fürdő esetében nem maradtak fent a statisztika számára is hasznosítható, azaz a teljes idényt lefedő vendégnévsorok. Ahol pedig valamilyen szerencsés körülmény folytán mégis teljes évi kurlista áll a kutató rendelkezésére, ott időbeli korlátokba ütközhet, mert gyakorlatilag csak az 1880-as évektől maradt fent egy-egy teljes idény névsora. Magyarországi viszonylatban tudomásunk szerint egyetlen kivételről beszélhetünk. Ez Balatonfüred, amelynek 1840. és 1841. évi idényéről is teljes névsor maradt fent, csakúgy, mint az 1860-as évekből, és így fúrdőseregének társadalmi és lakóhely szerinti összetétele is nyomon követhető már a kiegyezést megelőző időszakban is. Szerencsésnek mondható, hogy épp Füred esetében áll fenn ez a kutatási lehetőség, hiszen köztudott, hogy a füredi Savanyúvíz

3 a múlt század egésze folyamán az ország talán legismertebb, de feltétlenül egyik legnépszerűbb fürdője volt, amelynek tényleges történetiségét azonban igen nehéz tisztán kiemelni az idegenforgalom igényei által gyarapított közhelyek tömkelegéből. Ennek szellemében Füred egyik máig emlegetett epiteton ornansa az, hogy az ország, sőt a föld minden sarkából felkeresték a vendégek. Eddigi vizsgálataim alapján ez az állítás bizonyos értelemben igazolást nyert, hiszen a látogatók lakhelyére olyan példákat lehet felhozni, mint New York, Milánó, Lipcse, Olmütz, Vancouver, Tokió stb. Az állítás mégis finomításra szorul, ugyanis a fürdőlisták tömeges adatai alapján egyértelműen kiderül, hogy a külföldi látogatók száma csupán rendkívül szórványosnak nevezhető. Az egyetlen kivételt Bécs jelenti, 1 A téma egészéről lásd Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Bp., 1999. (a továbbiakban Kósa, 1999.) 2 Erre vonatkozólag Kósa László: Fürdőkultúra és természetszemlélet kapcsolata a felvilágosodástól a 20. század elejéig. In: Európa híres kertje. Szerk. R. Várkonyi Ágnes és Kósa László. Bp., 1993. 201-222. 3 A Savanyúvíz a füredi fürdő közismert elnevezése volt a múlt században. A fürdőtelepet ezzel a névvel különböztették meg Füred falutól.