Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Némethné Dikán Nóra: Az értelmiségi forradalmi bizottság Nyíregyházán 1956 októberében Nyírbátorról

Némethné Dikán Nóra AZ ÉRTELMISÉGI FORRADALMI BIZOTTSÁG NYÍREGYHÁZÁN 1956 OKTÓBERÉBEN A legújabbkorral foglalkozó történész kollégáknak feltehetően nem kell bemutatnom az 1956-os megtorlás témaköréből azt a forráskiadvány sorozatot, amelynek első kötetét a Jósa András Múzeum 1992-ben adta ki. Az utolsó, a tizenegyedik a napokban készült el a Tanárképző Főiskola nyomdájában.

1 Ez a forráskiadványsorozat a korabeli közigazgatási beosztás szerint járásonként rendezve tartalmazza a témába vágó különböző típusú (tanácsi, párt és bírósági) iratokat. Az 1989-ben megjelent „1956 októbere Szabolcs-Szatmárban" című dokumentumkötettel együtt — amelyet Vida István, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerkesztett —, s amelyik az 1956. október 23. és november 4. között született forradalmi bizottsági jegyzőkönyveket, újságcikkeket, rádiófelvételeket, röplapokat tartalmazza,

2 lehetőséget nyújt annak a rekonstrukciójára, hogy mi is történt 1956ban itt a megyénkben. 1956 történetének monografikus feldolgozását nyilván számos résztanulmány fogja megelőzni, s ez az írás is gondolatok gyűjtése ehhez a munkához. Amikor a nyíregyházi értelmiségi forradalmi bizottságot választottam előadásom témájául, nem látszott hálás feladatnak. Ez a forradalmi bizottság összesen négy alkalommal ült össze, ebből csupán egyszer, a megválasztásának pillanatában voltjelen minden tagja. A négyből egy jelölőgyűlés volt, egy pedig az értelmiségi nagygyűlést követő rövid megbeszélés, azaz egy alakuló gyűlés. Az értelmiségi bizottság október 30. és november 3. között tehát négy napot élt. Ha a forradalmi eseményekkel egyidejűleg keletkezett elsődleges forrásanyagot veszem számba, akkor van egy röpcédula, amely az értelmiségi nagygyűlésre invitálta Nyíregyháza lakosságát — ez másolatban maradt fenn. Az értelmiségi nagygyűlés felszólalói közül Babicz Béla leírta beszédét, amit elkértek tőle és beolvastak a rádióba — ez is másolatban őrződött meg. Készült és megmaradt egy eredeti megbízólevél Szilágyi és Rácz aláírásával, amely feljogosítja az értelmiségi forradalmi bizottság öt tagját a városi és megyei forradalmi bizottságokban való részvételre. Negyedszer: íródott egy levél a megyei forradalmi bizottság elnökéhez, amelyben az értelmiségi bizottság követeli a volt vezetők eltávolítását az állami posztokról — szintén másolatban maradt meg. S végül rendelkezésünkre áll Barota Mihály jegyzetfüzete.

3 1 Dr. Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár megyei dokumentumai (a továbbiakban Dikán). 1-11. köt. Nyíregyháza, 1992-1997. 2 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében. Dokumentumok. Szerk. Vida István. Nyíregyháza, 1989. 3 Az említett dokumentumokat lásd Szilágyi László és társai per irataiban. Hadtörténeti Levéltár (a továbbiakban HL), Debreceni Katonai Bíróság, 261/1957.