Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - László Géza: Kossuth Lajos 1848–1849-es kiadatlan iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban
Eredeti tisztázat. 16/1849. e. szám. A kinevezés értesítésének néhány változata kiadva: Kossuth Lajos 1848/49-ben. 4. köt. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. 2. rész. 1849. január 1. - április 14. Sajtó alá rend. Barta István. Budapest, 1953. (Kossuth Lajos összes munkái, 14.) (a továbbiakban Kossuth, 14.) 20-23. Lelőhely: SZSZBML, IV. B. 102. 49. cs. 82. db. 1849. Jegyzet: 1. Halassy (Halassi) Kázmér, Heves vármegyei szolgabíró, Szolnok és vidéke népfelkelési és szállítási kormánybiztosa. 12. Debrecen, 1849. január 8. Kossuth Lajos, az OHB elnöke körlevelének Szabolcs vármegyéhez küldött példánya az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözéséről, illetve a népfelkelés szervezéséről Az országos honvédelmi bizottmány elnöke S$tuíolc& megye Közönségének Az országgyűlés határozata következtében, úgy a törvényhozó test 1 maga mind az ország kormánya Debreczenbe megérkezett; e törs gyökeres magyar város körében folytatandó a haza megmentésének s a nemzeti szabadság biztosításának szent munkáját. A népek istene ki védi az igazságot, s büntetlen nem hagyhatja a honáruló hitszegést, meg fogja e szent munkát vég eredményben áldani, ha magyar nemzet önmagához hű marad, s ezred éves nemzeti életének fentartására erejét megfeszíteni nem vonakodik. A magyar nemzet nagy lelkűén bánt a magyar hazát lakó különbféle nép fajokkal megosztotta velők minden jogait, minden szabadságait, s most köszönet helyett összeesküvést tapasztal a magyar nemzet országos élete ellen. Már holnapok előtt nyíltan megiraték az országgyűlésnek, hogy az austriai ministerium a magyar király által szentesitett - s magyar ország önállását biztosító törvényeket semmibe sem veszi, s Magyarországot önálló kormányzatának eltörlésének, mint akármelly tartományt az austriai birodalomba kívánja beolvasztani, s ezen czél eszközlésére szövetkezett a bécsi udvar a horvát pártütőkkel a rácz és horvát rabló gyilkosokkal, s nincs istentelenség, melly et a magyar nemzet elnyomására mozgásba ne tett volna. Ferdinánd 2 császár s királlyal lemondattak a trónusról s hivatalos hírlapjaikban nyíltan kimondok azon istentelen kifogást, hogy ezt azért teszik, mert azon ifiu herczeg kit a trónusra ültettek nem esküdött Magyarország törvényeinek megtartására s azért azokat nyugodt lélekkel el is törülheti s Magyarország nemzeti lételét fegyveres erővel meg is semmisítheti. így gondolnak ők játszhatni a királyi esküvel s a királyoknak Isten és emberek iránt tartozott kötelességeikkel. És valóban ezen ifiú herczeg nem azzal lépett fel a világ előtt hogy teljesitendi azon feltételeket mellyek alatt a magyar királyi szék a Habsburg háznak őseink által megajánltatott. Nem monda, hogy leteszi a koronázási esküt, nem monda hogy megesküszik hazánk törvényeinek, szabadságainak megtartására, nem csak nem is szállott a nemzethez a koronázás iránt, nem a király lemondása iránt, hanem egy nyilvános proclamatioban az volt