Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésére vonatkozó adatok a Sloboda című lapban

A többség azonban nem Lévára került, hanem a környék magyar falvaiba. „Általában megállapítható, hogy mindenki elégedett az új hazájával. Legnagyobb gond viszont az, hogy a többiek még nem települtek át" — írja M. Vrboucan. „Sok esetben a szülők már áttelepültek, a gyerekek viszont még Nyíregyházán vannak. "

29 Egy hasonló esetet közöl októberben a lap. Ebből idézünk: „A szomszédban lakik J. T. vasutas nyugdíjas. Rögtön ahogy áttelepült 3000 koronás nyugdíjfolyósítást kapott. Azóta is rendszeresen kapja. Kár azonban, hogy felesége 4 gyermekükkel az utolsó pillanatban meggondolta magát és Nyíregyházán maradt. Miért? Csak nem fél az élettől ebben a gyönyörű környezetben? "

30 — kérdi a szerző. A Léva környékén meghúzódó falvakba azok az „ öntudatos szlovák földművesek kerültek, akik megtartották szlovák anyanyelvüket." Az első évben a nagy szárazság miatt a gazdasági eredmények jóval elmaradtak az átlagostól. Az áttelepült tirpákok a helyi reszlovakizált magyarokkal sok mindenben együttműködtek. „Felsőszecsén például mindenben segítik egymást. Igaz, hogy vannak félreértések, azonban ezeket az emberi rosszakarat okozza. " Léva környékén a második világháború nagy anyagi károkat okozott. Ez elsősorban a lakóházakban volt felmérhető. A felújításukhoz az állam jelentős összeggel járult hozzá. „Mondják is, hogy itt a kisemberrel is törődnek, különbség nélkül mindenkinek felújítják a házát. "

32 A lakosságcserét megelőző időszaktól a Slobodában rendszeresen válaszírások jelennek meg a magyar sajtóban leírtakkal kapcsolatban. Ezek az írások sok esetben ismétlik magukat, így hitelességük megkérdőjelezhető. Az év utolsó hónapjában azonban egy érdekes cikk jelenik meg a lapban arra a Szabolcsi Hétfőben közölt hírre, amely szerint a nyíregyházi tirpákság vezéregyéniségeit maguk az áttelepültek bántalmazták. Az érintettek a következőképpen reagáltak a Nyíregyházán megjelent hírre: „Mi alulírottak kijelentjük, hogy amit rólunk írnak, az nem más, mint tiszta hazugság. Azt üzenjük a Magyarországon élő testvéreinknek, hogy jóval többet kaptunk, mint amit ígértek. Itt éjjel-nappal érezzük a velünk szembeni szeretetet és törődést. A sokgyermekes családok anyagi támogatást kapnak. A Vöröskereszt gondoskodik iskolásaink étkeztetéséről. A Telepítési Hivatal új ruhát, cipőt ad nekünk. A földművesek részére gabonát, vetőmagot, szekereket, gépeket, állatokat és 80 000 korona értékben földműveshitelt biztosít. Az evangélikus egyház 13 q ruhát és alsóneműt osztott szét közöttünk. Ez az igazság és nem az, amit a magyar propaganda ír. A magyar nemzetnek azt üzenjük minden ellenséges érzelem nélkül, hogy engedjék haza testvéreinket és ne fogják őket vissza mindenféle hazugságokkal. Ha ez megtörténik, szívünkből kívánjuk, hogy jó szomszédok legyünk. "

33 29 1947. júl. 10. 30 1947. okt. 24. (Radostné prebudenie medzi byvalymi Tirpakmi) 31 1947. júl. 10. 32 Uo. 33 1947. dec. 5. (Presídlencí vyvracajú falosnú propagandu) 94