Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)
A pusztabér beszedését az alpénztárnok (viceperceptor) végezné, aki házról házrajárva gyűjtene be az esedékes pusztapénzt, szoros elszámolási kötelezettséggel. A javaslatokat kisebb módosításokkal elfogadták. A hitványabb földek bérét lejjebb szállították. Kralovánszky Andrást inspectornak választották, évi fizetését 200 vft-ban, a két alpénztárnokét egyenként 100 vft-ban határozták meg. A város választott közönségének elnökségére az a feladat hárult, hogy „azonnal hirdettesse ki a tervezett pusztai földosztást minden templomok előtt", majd hasson oda, hogy a lakosok két hét alatt Írattassák be, hol és mennyi földet igényelnek. Egyezzen meg Hudátsik Pál mérnökkel az összesítendő puszták dűlőkre osztásáról, valamint rendelje meg a földet igénylő lakosok nyilvántartásához szükséges főlajstromnak és céduláknak a nyomtatását. A Kállay Pétertől bérelt császárszállási puszta három egymáshoz közeli, de különálló földdarab volt. A császárszállási bérleményt és a hozzá kapcsolt, vele hosszabb-rövidebb ideig együtt kezelt kisebb pusztákat közös néven szintén császárszállási pusztákként vagy összesített pusztákként emlegették. Használatos volt a kállai puszták elnevezés is. Ezeket a földeket a városi vezetés kezdetben szántásvetésre szánta, az egész területet felparcelláztatta. A szántásra alkalmatlan részeket kaszálással akarta hasznosítani. A mérnöki felosztásból csak a vizes rétek maradtak ki. 15 A császárszállási épületekkel kapcsolatban is felmerült a hasznosítás kérdése, „ amennyiben a városnak fő nézete, hogy a puszta minden résziből bizonyos jövedelmet nyerjen". A puszta egyik, városhoz közeli részén álló Motsonyi tanya sorsa hamar eldőlt, mivel a pusztafelügyelővé választott Kralovánszky András azzal fogadta el megbízatását, hogy e tanya épületeit használatra ő kaphassa meg. 16 Hudátsik Pál, a császárszállási pusztán dolgozó mérnök jelezte, hogy néhány nyilas földet maga is igényel, sőt a Nagy tanyán levő udvarnak, csűrös kertnek és az ottani épületek egy részének bérlője lenne. 17 A nyíregyháziak mindkettőjükkel megegyeztek. A pusztai malmot és kocsmát a legtöbbet ígérőnek akarták árendába adni. 18 Bár az első árverésen senki sem jelentkezett, 1837 végére a már nyíregyházi kezelésben levő pusztai épületek nagy része bérlőjére talált. A malom Bogár Józsefé, a Kis tanyai bérlemény Zsiska Mihályé lett hat évre. 19 A Kállay Pétertől bérbe vett császárszállási pusztán három épületcsoportot lehetett találni. A Nagy tanyán állt a malom és malomház, mellette faragóház és szín. A cselédház, az aratók főzőháza és a gulyásház mellett istálló, borjú- és juhakol, csűr, valamint kutak, búzavermek és gyümölcsfák is voltak itt. A Motsonyi tanyán egy lakóház, cselédház, pelyvás szín, valamint istállók, marhaakol, tengerikas és tökpince alkották az épületegyüttest. Az említett két tanya a birtoknak ugyanazon a 15 Uo. 2681/1837. 16 Uo. 2670/1837. 17 Uo. 2705/1837. 18 Uo. 2681/1837. 19 Uo. 2750/1837.
