Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)

által felügyelt legyen.

5 A bérleti díj fizetéséért a város vezető testülete felelt, ezért a használat rendjét és feltételeit is ő szabta meg. A puszták pénzügyeinek intézése, az ottani gazdálkodás rendjének meghatározása, a megkötött szerződések jóváhagyása a város választott közönségének feladata volt.

6 A gyakorlati szervezési, ellenőrzési teendők ellátására külön tisztviselőt, a vizsgált időszakban pusztai felügyelőt választottak. A Nagykállóhoz tartozó Császárszálláson először 1763-ban bérelt földet Nyíregyháza. A későbbiek során is többször került birtokába a Kállay család földjeiből egy-egy bérelt vagy zálogos rész.

7 A legjelentősebb, a terület nagyságát és a szerződés időtartamát tekintve is kiemelkedő pusztabérletet 1837-ben Kállay Péterrel kötötte a város. Ennek a Kállay Péter-féle császárszállási pusztának a sorsát szeretnénk végigkísérni a kiárendálástól az örök áron való megvételig. Blahunka János főbíró 1837. augusztus 27-én a város gyűlésén bejelentette, hogy Kállay Péter Szabolcs megyei alispán értesítette Nyíregyházát császárszállási pusztájuk haszonbérbe adásának tervéről. Erre a lépésre atyja, Idős Kállay Péter halálát követően szánta el magát a család.

8 A nyíregyháziak magától az alispántól érdeklődtek a részletek felől, s hamarosan megtudták, hogy hat évre, félévente fizetendő bérért lehet megszerezni a 4000 holdnál is nagyobb területet. A következő gyűlésen egy küldöttséget rendeltek ki Kováts Ferenc alhadnagy és Hankószki András albíró részvételével, hogy a pusztát megtekintsék. Nekik két, a helyszínt jól ismerő lakossal együtt már másnap Császárszállásra kellett menniük, hogy a birtok terjedelmét és állapotát megvizsgálják, végül ajánlást tegyenek a bérleti díj összegére.

9 A küldöttség kedvezőnek ítélte a császárszállási puszta helyzetét, mivel az a városnak mind a Kállay Gáspártól bérelt, mind a simái zálogos birtokával határos, 4582 hold (1100 négyszögöles) és akár árverés előtti alkuval is megszerezhető. A szeptember 15-i gyűlésen megbízták a főbírót, az alhadnagyot, Mankó János és idős Ballá Sámuel tanácsnokokat, valamint Jármy Menyhért fiskálist és Galánek János főjegyzőt a haszonbérlői szerződés megkötésével.

10 Erre két nap múlva került sor. 1837. szeptember 17-én Nagykállóban Kállay Péter — édesanyja és testvérei nevében is, akikkel a földet osztatlanul bírta — a császárszállási pusztát az ott levő 5 Balogh, 1970. 229. 6

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros közösségi gazdálkodásának szervezete (1753— 1837). Levéltári Szemle, 1996. 3. sz. 11. 7 Cservenyák, 1974. 21.; Cservenyák László: Az újjátelepítéstől 1848-ig. In. Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László és Mező András. Nyíregyháza, 1987. 65. 8 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V. A. 101/a. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Jegyzőkönyvek és iratok (a továbbiakban V. A. 101/a.). 10. köt. 2626/1837. 9 Uo. 2639/1837. 10 Uo. 2656/1837.