Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Kujbusné Mecsei Éva: Hajdani hálapénzek (Mennyit fizethetett Nyíregyháza az 1837-es kiváltságlevélért?)

számolt be levelében: „Mai napon voltunk referendárius Ambrus úrnál, és őnagysága Lónyay consiliárius úrnál, mely is Jármy urat magához szorítván és csókolván bennünket, nagyon szívesen fogadott és minden jókat ígért. Procopius úr nagyon keveset tudott dolgunk felől még akkor is, amidőn mi feljöttünk, hanem minekutána egynéhányszor meglátogattuk és őtet is informáltuk, akkor jobban hozzálátott a dolgunkhoz. Referendáriusunk nagyon derék ember, és dolgunkat könyv nélkül tudja és tudni is akarja, egyébiránt a feljövetelünk nagyon szükséges volt, de bezzeg a cassa fogy, és ha találunk Bécsbe menni, minden esetre pénzt fel kell vennünk. "

i0 A bécsi utazásra is sor került, mivel 1834. november 17-én kelt levelében az ágens arról tájékoztatta a várost, hogy a privilégium iránti kérelem a Helytartótanácstól hamarosan megérkezik a Kancelláriához. Javasolta, hogy a megérkezéskor már legyenek ott a nyíregyházi küldöttek: a vicebíró és a fiscalis, akik „oly utasítással neveztettek ki, hogy a város tudva kérelmeit, a környülállások és belátások szerint legjobb módok által eszközölni igyekezzenek, e végből a megkívántató költségeknek belátások szerint teendő megtételére is meghatalmazván. "

n A küldöttek ekkor Bécsben többek között felkeresték az alkancellárt, valamint Géczy István kancelláriai referendáriust, aki 1828-ban, amikor még a statútum ügyében kilincseltek, a Helytartótanács tanácsosaként többször volt a város segítségére. Az 1834. évi pesti és bécsi útra a váltságkassza összesítése szerint december 30-ig 7370 váltóforint 26 krajcár ment el.

12 Csak összehasonlításképpen a város fizetnivalói ebben az évben a következők voltak: a felvett kölcsönök esedékes kamatai 32 952 forintot tettek ki, a tisztségviselők és konvenciósok bére 8887 forint volt, hadiadóba 7458, háziadóba pedig 4750 forintot kellett fizetni. Ugyanakkor a város regálékból származó jövedelme így alakult: a kocsmáitatásból 31 755, az erdőből 7812, a vásárvámból 5567, a mészárszékből 1837, a boltok után 1389, a forspontból 475, valamint egyveleges bevételből 2135 forint 13 gyarapította a varos vagyonát. 1835. október 15-én újabb, immár 3 fős küldöttség indult útnak azzal a feladattal, hogy az ismét a Helytartótanács elé kerülő kérelem ügyét előmozdítsa. Ebben az évben a bécsi és pesti utazások költsége 2758 váltóforint 34 krajcárra rúgott, azaz a küldöttségek által elköltött, útiköltségként elszámolt pénz 1835 végére meghaladta a 10 000 váltóforintot.

14 Az 1833-ban oly jól indult kérelem lendülete azonban az idő teltével mindinkább lelassult, majd megtört. 1836 pedig a várakozás éve lett. Bár a kérelem ekkor 10 SZSZBML, V. A. 102/b. Vegyes levelek. 36/116. 1833:47. 11 SZSZBML, V. A. 101. Gazdálkodási szék jegyzőkönyve. 6/6. 1834. nov. 17. No. 1030. 12 SZSZBML, V. A. 111. Nyíregyháza mezőváros levéltára. Adószedői iratok (a továbbiakban V. A. 111.). 1834. évi számadáskönyv. 13 SZSZBML, V. A. 102/j. Nyíregyháza mezőváros levéltára. Tanácsi iratok. Vegyes számadások. 80/160. 1834:23. 14 SZSZBML, V. A. 101/j. Váltságkassza perceptori főkönyv. 72/72. 1835.