Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

hogy gazdálkodó és író akar lenni. így már bizonyosak lehetünk benne, hogy tényleges szellemi termékek is voltak abban a bizonyos poggyászban, de hogy mennyi és mifélék, afelől újra csak találgatásokba kellene bocsátkoznunk. Tény, hogy a könyvtára nem volt ott, azt Sándor testvére gondjaira bízta, a saját munkái azonban bizonyosan felkerültek a szekérre. Nem kellett szégyenkeznie miattuk, a darabszámuk, a minőségük és a hazai ismertségük egyaránt jó ajánlólevél volt az író hazai fogadtatása szempontjából.

3 A ládányit kitevő nyomtatott könyvének listáját így ismerjük: Hunyadi László tragédiája (1772), Eszterházi vigasságok (1772), Delfén (1772), Az embernek próbája (1772), Agis tragédiája (1772), Szent Apostol Tamás mint ellenállhatatlan bizonysága Jézus Krisztus istenségének (1773), Buda tragédiája (1773), Der Amerikaner (1774), Lukánus első könyve (1776), A' Filozófus (1777) , Die Gescháfte der Einsamkeit (1777), Bessenyei György társasága (1777), A mi urunk Jézus Krisztus haláláról való gondolatok (1777), Anyai oktatás (1777), Hunyadi János élete (1778), Galant levelek (1778), Magyarság (1778), A Holmi (1779), Magyar Néző (1779), A hármas vitézek (1779). Ismerjük folyóiratát, a Der Mann ohne Vorurtheil (1781) címűt, nyilván ez is, mint ahogyan kéziratai is ott lapulhattak a könyvek mellett. Ezek száma sem volt csekély, ha csak a bizonyosan tudottakat vesszük is számba, a következőket írhatjuk le: Lais vagy az erkölcsi makacs (1776), A magyar nemzetnek szokásairul, erkölcseirül, uralkodásának módjairul, törvényeirül és nevezetesebb viselt dolgairul (1778), Törvénynek utja (1778) , Tudós társaság (1778), Tolerantia (1778), Természet rendje (1778), Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781). Feltételezhetjük akár azt is, hogy a kézirataival volt tele az a bizonyos láda, és nem is ennyit hozott magával, hanem a többszörösét annak, amit felsoroltunk. Lehet, hogy már az első otthoni estéjét is az írásnak gondolta szentelni, mert úgy képzelte, hogy folyamatosan dolgozik meglévő kéziratai tökéletesítésén, és sorra megjelenteti őket. Könnyen elképzelhető, hogy nyugalmat és jó alkotókedvet remélt az otthoni körülmények közepette, és úgy tervezte, hogy az eddigi rövid terjedelmű írások után, mint amilyen a leíró vers, a heroida, a tragédia, a vígjáték, az esszé és a röpirat, az elmélyült bölcselkedésre térve át, a hosszabb terjedelmű és összegező gondolatainak kifejtését befogadó műfajokban szólal meg. Talán már a vázlatok és a vonatkozó irodalomból készített jegyzései is megvoltak, s egyedül az ihlető pillanatokat várta, hogy a költözködés izgalmain felülemelkedve írhasson. Cselekvésre sarkalló vágyak élhettek benne, esetleg éppen arról is, hogy folytatja a folyóirat-alapítás Bécsben megkezdett munkáját, és szerkesztőjeként publikálási lehetőséghez juttatja magát. Esetleg elhatározhatta magát arra is, hogy társakat keresve célirányos társaságot szervez, miként már fantáziálta a Bessenyei György Társasága című füzet lapjain még testőrségének idejében, vagy Orczy 3 Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete I.( 1772-1790). Eger, 1961. Különlenyomat a főiskola évkönyvének 7. kötetéből.