Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Újfehértóról - Sípos Ferenc: Újfehértó keletkezése

Sípos Ferenc ÚJFEHÉRTÓ KELETKEZÉSE Az Új fehértó történetével foglalkozó helytörténész szakirodalomra támaszkodni nem tud — e tárgykörből monográfia nem készült, s hiányoznak a tanulmányok is —, így kénytelen figyelembe venni minden adatmorzsát. Voltaképpen még az sem tisztázott, mikor keletkezett Újfehértó! A szakemberek és a nem szakemberek véleménye megoszlik. I. Vélemények Újfehértó keletkezéséről 1. Az Egri Főegyházmegye papságának névtára 1814-től évente jelent meg az egyes római katolikus plébániákra vonatkozó fontosabb adatokkal. A RátzÚjfejértó, később Rácz-Új-Fejértó, Új-Fejértó, végül Újfehértó címszavaknál először az 1820. évi kötetben

1 találunk utalást a plébánia múltjáról: Parochia exstitit jam Anno 1335, restituta Anno 1767. Vagyis az újfehértói plébánia már 1335-ben létezett, s 1767-ben állították fel újra. Az 1821. évi kötettől kezdve az 1335-ös évszám 1332-re módosult.

2 Bár az ismeretlen szerző forrásra nem hivatkozott, állítását — mint később látni fogjuk — a pápai tizedszedők számadásaira alapozta. 2. Pesty Frigyes (1823-1889), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1864-ben nyomtatott kérdőívet és kitöltési utasítást juttatott el a helységek elöljáróihoz.

3 Csajkos István újfehértói főbíró és Janthó Lajos főjegyző 1864. június 4-én válaszolt Pesty Frigyes kérdőpontjaira. A 4. kérdésre — A község mikor említtetik legkorábban? — ezt felelték: „E község mikori megtelepítéséről teljes s biztos tudomásunk nincs, hanem hagyományból annyit tudhatunk, hogy e község az időben alakíttatott, mikor a törökök Debreczent bírták, s valóban, szánandó dühükben e vidéken hagyomány szerént 17 falut elpusztítottak Ez idő gyanításunk szerént 1660-1670-ig terjedő időszakra esik, s így erre esik az e község határán 1 Schematismus Venerabili Cleri Agriensis, ad Annum Jesu Christi M.DCCC.XX. Agriae. 98. 2 Uo. M.DCCC. XXI. Agriae. 100.; M.DCCC. XXII. Agriae. 103.; Schematismus Venerabilis Cleri Diocesis, ad Annum Jesu Christi M.DCCC. XXIII. Agriae. 103.; uo. M.DCCC. XXIV. 103. Vö. Schematismus Cleri Archi-dioecesis Agriensis, ad Annum Jesu Christi 1863. Agriae. 98., továbbá uo. 1932. 120. és 1933. 120. 3 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (a továbbiakban: Szinnyei). 10. köt. Budapest, 1905. 814-825. hasáb. Vö. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. Budapest, 1880. (a továbbiakban Pesty, 1880.) függelék, 547.