Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Némethné Dikán Nóra: Az értelmiségi forradalmi bizottság Nyíregyházán 1956 októberében Nyírbátorról
1957 őszén a BM által az ún. operatív nyilvántartásba vettek száma 650 ezer volt, amelyből az októberi forradalomban tanúsított magatartásukért nyilvántartásba vettek száma 65 ezret tett ki. A Politikai Bizottság 1957 őszén 300 ezerben szabta meg nyilvántarthatok számát. 15 Az osztályidegen — s ebből fakadóan az ellenséges — kategóriákba tartoztak: a volt uralkodó osztály tagjai a kulákokig bezárólag, továbbá az 1945 előtti államapparátus tagjai egészen a községi jegyzőkig. De mint ellenséges elemet nyilvántartásba kellett venni az 1945 után működő, a hatalom által jobboldalinak minősített pártok vezetőit és aktív tevékenységet kifejtő tagjait, beleértve a Függetlenségi Frontba tartozó pártokat, illetve azok jobbszárnyát. Az e kategóriákba tartozókat az MSZMP vezetése a rendszer potenciális ellenségének tartotta, s elsősorban őket okolta és büntette az 1956-ban történtekért. Ezek után érthető, hogy a Szabolcs-Szatmár megye 1956-os történetéről íródott Fehér Könyv keresi ezt a láthatatlan osztályellenséget. Nem véletlen, hogy a Szilágyi László és társai per húsz vádlottja közül csupán azok életrajzát közli fényképes melléklettel, akiket ezekbe a kategóriákba bele tudott gyömöszölni: mégpedig akik a koalíciós években aktív politikai szerepet játszottak, vagy az MKP koalíciós partnereiként működő, vagy az 1947-es választások után a koalíció ellenzékeként fellépő pártokban politizáltak, vagy az 1945 előtti államapparátus alkalmazottai voltak, továbbá tehetősebb családokból származtak. Az értelmiségi ötös bizottság tagjai közül Lupkovics György az FKgP, Lengyel Antal a Szociáldemokrata Párt, Bencs László a Pfeiffer Zoltán vezette Függetlenségi Pártban aktívan politizált, és viselt a megyei pártelnöktől országgyűlési képviselőig tisztségeket. Sziklai István és Debreceni László katonatisztek voltak. Lupkovics György 1945-től, miután búcsút mondott a köztisztviselői pályának, 118 holdas birtokán kezdett gazdálkodni, de Barota Mihályt is azért zárták ki 1954-ben az MDP-ből, mert szüleinek 39 kat. hold szántó és 2 kat. hold szőlő volt a birtokában. Nem lenne érdektelen beszélni arról, hogy a vádirat és a bírósági ítélet hogyan minősítette mindazt, amit a felsorolt személyek a forradalmi bizottságokban tettek, milyen indokkal sorolták azokat az izgatás vagy a népi demokráciával szembeni szervezkedés kategóriájába, vagy arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Különtanácsa és a megyei bíróságok ítéletei között érzékelhető olykor jelentős eltérésnek mi volt az oka, továbbá, hogy mennyire követte a politikai élet változásait az ítéletek szigorúsága vagy enyhülése. Érdemes volna nem csupán néhány szóval utalni, hanem részletesen áttekinteni mindazoknak az életútját és politikai, szakmai pályafutását, akiket e dolgozatban említettem, valószínűleg közelebb kerülnénk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miért éppen ők alkották a potenciális bázisát a forradalom megyei vezérkarának. 15 Magyar Országos Levéltár, MSZMP-iratok, 288. f. 5/47. 6. e.
