Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Pavlenko, Georgij Vasziljevics: A németek letelepedése Kárpátalján a XVIII–XIX. században

kori vezetőtisztviselői egyaránt megadták a volt polgármesternek kijáró ui>ztele­tet, mint a város polgársága is. Két fia maradt: Endre és István. 1.1.5.4. Bencs Gyula Béla szül: 1879. ápr. 24. Megh. 1880. jan. 6. 1.5.5. Bencs Kálmán Endre szül: 1884. szept. 6. Első felesége Csapkay Katalin /Cs. Jenő és Orbán Emma leánya/, esk. 1910. júl. 17. Elváltak. - Második felesége Gaál Irén /G.Ede és Huray Katalin leánya/, esk. 1924. ápr. 3. Gyermekeik nem voltak. Második feleségének előző házasságából született két fiát, Lászlót és Kálmánt adoptálta. - Megh. 1934. dec. 27. A város polgármesterének kisfiaként becsben tartják az elemi iskolában: 1894-ben, a márciusi nemzeti ünnepen ő szavalja a Nemzeti dalt, s ezt még a Sza­bolcsi Hírlap is megírja. - A főgimnázium már szigorúbban fogja: hetedikes gim­nazista korában volt, valmilyen, immár ködbe merült fegyelmi vétsége. Ezért kí­vánatos, hogy szülei a nyilvános tanulók közül kivegyék, ezt az osztályt itt ma­gántanulóként végezte el, az utolsó, érettségivel járó osztályt azonban, 1901-ben már Rozsnyón fejezte be. A szigorúságára mindig sokat adó Kossuth gimnáziu­miak sokáig, gyakran emlegették ezt a tényt az egyenlő mértékkel mérés, objek­tív szigorúság gyakorlati példájaként. - Jogi tanulmányait Bencs a kolozsvári egyetemen végezte, 1907-ben szerezte doktorátusát. Ezek után Nyíregyházán sa­si Szabó László és Fráter Ernő irodájában jurátuskodik, majd - már, régebben pol­gármester édesapjának halála után - 1909 júniusában került a városházára ideig­lenes közigazgatási gyakornoki minőségben/V.B. 181-35. Kgy. 221/. - 1910. ápr. 15-én II. aljegyzővé, 1914 augusztusában pénzügyi tanácsosi állásra választják meg, - ez utóbbi esetben 91:43 arányban - Géczy Gézával szemben, aki viszont majd a főjegyzői állást nyeri el 1915-ben. Géczy, aki egyszersmind pol­gármesterhelyettes is, 1917-ben meghalt, utódja Oltványi Ödön lett, s így most ő helyettesíti a betegszabadságon levő polgármestert, Ballá Jenőt. Amikor viszont 1918. január 8-án már betölthetővé vált a polgármesteri szék, a tisztújításkor a le­adott 188 szavazatból 102 esett Bencsre, az ezután Egerbe távozó Trak Gézára 64-en, Oltványira pedig 16-an szavaztak. Alig múlt 33 éves, amikor Bencs a képviselőtestület elnöke lett, addig pél­dátlan ez a város történetében. A testületben először mondott, afféle székfoglaló beszédében kifejezi reményét és kívánságát, hogy fiatalságának aktivitásával, minden erejével a város érdekeit fogja szolgálni. Mindjárt kapóra jött egy régen húzódó iskolanyitási ügy: 1912 óta, főleg a Kereskedők és Gazdák Körének a sürgetésére, megannyi beadványt szerkesztettek, jelentkezőket írtak össze, a vá­rosban első, nem humán jellegű középiskola megnyitása érdekében. Még 1918 első felében is visszautasították az alapítási felajánlást és tervezetét. A nem sok­kal előbb országgyűlési képviselővé választott budapesti Fényes Lászlóval együttműködve ki tudták verekedni a városi fenntartású fiú felsőkereskedelmi is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom