Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

47. A fővárosi lapok véleménye: Bereg, 1913. aug. 10. (32. sz.); a cáfolat: Bereg, 1913. szept. 21.(38. sz.) 48. KOZMA, 1941. 150. p. 49. Bereg, 1913. okt. 19. (42. sz.) 50. Bereg, 1917. jún. 3. (22. sz.) 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje alatt, az egyik éjszaka a vöröskatonák Buttykay Ferencet saját házában megpróbálták elfogni, ő azonban főbelőtte magát. Erről: KOZMA, 1941. 149-150. p. 51. Perényi törvénytelen megválasztásáról, mandátumának megtámadásáról és az ügy elsimításáról: MAYER, 42-48. p.; RUSZOLY, 79., 122-123. p. 52. Bereg, 1889. ápr. 28. (17. sz.) 53. Uo. 54. Ugocsa, 1889. ápr. 28. (17. sz.). Alap Perényi távozását váratlannak minősíti. 55. Ocsászári s Apostoli királyi Felségéhez hódolatteljes felterjesztése Baross Gábor m. kir. belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott közmunka és közlekedési miniszternek... 1889. ápr. 14. MOL. K-148. 1889-111-1375. 129. cs. 56. A személycserék politikai okairól: Pesti Napló, 1889. ápr. 25. 113. sz. (Elégtételek) és ápr. 27. 115. sz. (Bukott főispánok). A cikkek a részleges személycseréket Tisza Kálmán látszatintézkedésének tekintették csak. 57. KOZMA, 1938. 6. p. Aszerző visszaemlékezésében Apponyi Albert örökös híveként jellemzi JobsztyX. Egyébként a család, mely Jobszty Gyula halálával kihalt, a XVIII. századtól kezdve egy főjegyzőt és három alispánt adott Bereg megyének: "Ennek a családnak beregi élete egészen különleges: két századon át csak négy férfitagja volt, de mind a négy egész életén át a megyét szolgálta.", KOZMA, 1941. 164-165. p. 58. Bár ellenfelei Gulácsy módszereit erősen kritizálták: "Főszolgabírók, szolgabírók, jegyzők, járási számvevők járták be a vármegyét és íveket hordoztak körül, melynek szövege szerint az aláírók becsület szavuk lekötése mellett feltétlenül [az eredeti szövegben dőlt betűkkel] arra kötelezik magukat, hogy a tisztújító közgyűlésen dr. Gulácsy István urat alispánná újra megválasztják" = A Beregvármegyei tisztújítás és előzményei. Bp., 1908. 16. p. 59. Az 1926. XXII. tc. a megyei törvényhatóságokat is felsőházi képviselethez juttatta. SzatmárUgocsa-Bereg 2 választott tagot küldhetett. In. Corpus Juris Hungarici (1926). Bp., 1927. 233-267. p. 60. Bereg, 1913. okt. 19. (42. sz.) 61. Kozma György Egy vármegye harca és haldoklása c. könyvében az ő munkásságának állít emléket. 62. BALÁZS, 124. p. 63. HORVÁTH, 75-76. p. 64. BALÁZS, 118. p. 1. táblázat. Országosan a "régióhoz erősen kötődő" (poz. kongruens) és "nem csak a régióhoz kötődő" (poz. konvergens) főispáni minősítések együttes aránya 67,7%, míg Beregben ez 80% (8 fő). 65. Országosan a főispánok 10,4%-a, az alispánoknak pedig csak 5,8%-a tudott valamilyen miniszteriális funkcióba tovább lépni: BALÁZS, 123. p. 66. Nem tartalmazza ez a szám Schönborn-Bucheim Ervint, aki a főrendiház örökös tagja volt; Horváth Istvánt, aki főispáni funkciójából következően volt tagja a főrendiháznak (még 1885 előtt) és Gulácsy Istvánt sem, aki pedig 1927-től képviselte megyéjét a felsőházban. 67. A szabolcsi képviselőkkel kapcsolatban végzett kutatásaim azonban értelemszerűen nem terjedhettek túl a legfontosabb életrajzi adatok megállapításán. 68. Pl. MARGÓCSY József: Nyíregyháza Nemzet- ül. Országgyűlési képviselői 1848-1944 között. = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának kiadványai, I.