Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872)

A nyíregyházi Központi Választmány taglétszáma érthetően kevesebb volt (11 fő) s társadalmi-politikai szempontból is összetettebb képet mutatott: elnöke Bodnár István, a városi Deák-kör vezetője, s tagjai is jobbára Deák-pártiak! A Központi Választmányok az eskütételt követően, még első ülésükön kijelölték az összeíró küldöttségek tagjait. A megyei választmány 3-3 összeírási szakaszra bontotta a vármegye választókerületeit. A szakaszokba kirendelt három tagú küldöttségek feladata volt a választójogosultak összeírása. Nyíregyházán, a három küldötthöz (Juhász Mihály elnök, Nikolszky Mátyás és Korponay János), a választójogosultság könnyebb megállapítása érdekében, Oltványi Endre adóügyi előadó csatlakozott.

27 A küldöttség úgy tűnik megtisztelő, de terhes feladat lehetett. Ajelöltségről többen betegségükre, elfoglaltságukra, nehéz anyagi körülményeikre hivatkozva lemondtak, így a Központi Választmányok több esetben kívülállókra bízták a munkát. Ezt az eljárást a Belügyminisztérium, a nyíregyházi Központi Választmány kérésére, jóváhagyta.

28 A küldöttségről történő lemondásnak, az új tagok kijelölésének lehettek politikai okai is. Szoboszlai Pap József, a nagykállói választókerület 2. összeírási szakaszának elnöke számára a küldetés elfogadása "... sok előleges aggodalomra, sok lelki tűnődésre adott okot...", mert "...a legközelebbi összeírás éppen ezen szakaszban nem a törvénynek, hanem csakis a népszerűsödésnek alapján lévén végrehajtva... a használat által felbátorított sok százakra menő jogosulatlanok kihagyását, zúgolódását vonandja maga után..."

29 Kormánypárti, szabadelvű politikus írta ezeket a sorokat! Krasznay Gábor és több nyíregyházi baloldali politikai szándékot sejtett a városi összeíró küldöttség elnöki posztján történt változás mögött, s gyanúját a belügyminiszterrel is megosztotta. A nyíregyházi Központi Választmány a Belügyminisztériumhoz írt levelében a vádakat visszautasítja: Juhász Mihály elnök "öregségi állapota és fogbaj okozta nehéz szójárása" miatt mondott le az elnökségről, a Központi Választmány pedig, miután a Belügyminisztériumtól erre felhatalmazást kapott, nem egy választmányi tagot, hanem Krúdy Gyula ügyvédet (az író édesapját) választotta elnökké. A kinevezésre Krúdy Gyula - egyébként jobboldali-politikai beállítottságától - teljesen függetlenül került sor, szakmai szempontok alapján. A választmány hangsúlyozta, hogy a politikai kérdést nem élezi ki, s nem követi pl. az 1869. évi gyakorlatot, amikor a pártjelvényeket a választmány tagjai még hivatali tevékenységük alatt is "cégér gyanánt" viselték.

30 Az ellenzéki bírálatok szerint azonban ezt az objektivitást nem sikerült a gyakorlatban megvalósítaniuk. A nehezen létrejövő összeíró küldöttségek az összeírás pontos napjáról a munka megkezdése előtt értesítették a községek elöljáróit és segítségükkel - falragaszok, tanyabírók, "naponként megeresztendő dobszó", templomok előtti vasárnapi felolvasások révén - a falvak lakosságát. A szabolcsi Központi Választ-