Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mizser Lajos: A tatárjárások emlékei Pesty Frigyes Helységnévtárában

Tét (Nyírtét), Tiszaladány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Tiszalök, Újfehértó, Vaja, Vasmegyer, Zalkod (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). SZATMÁR: Apa (Apa, R), Aranyosmeggyes (Mediesul Aurit, R), Batiz (Botiz, R) Csenger, Csengerújfalu, Derzs (Nyírderzs), Egri (Agris, R), Érendréd (Andrid, R), Érkörtvélyes (Curtuiseni, R), Fülesd, Gacsály, Györkefalu (Cettele, R), Hodász, Homok (Sándorhomok Nisipeni, R), Iloba (liba, R), Istvándi (Túristvándi), Kapnikbánya (Cavnic, R), Kér (Szamoskér), Királydaróc (Craidorolt, R), Kispeleske (Pelisor, R), Kölese, Krassó (Szamoskrassó Crseu, R), Lacfalu (Sisesti, R), Lázári (Lazuri, R), Magyarkékes (Unguras, R), Mátészalka, Mezőterem (Tiream, R), Mikola (Micula, R), Nagypeleske (Peles, R), Nagysikárló (Cicrlu, R) Nagyszekeres, Ópályi, Oroszfalu (Krasznaközi járás, Ruseni, R), Oroszfalu (Nagybányai járás, Rus, R), Penészlek, Pete (Petea, R), Portelek (Portita, R), Pusztadaróc (Dorolt, R), Pusztatelek (Bontieni, R), Részletek (Ttresti, R), Sár (Kissár Noroieni, R), Sürgyefalu (Dióshalom Surdesti, R), Szentmárton (Kakszentmárton Mrtinesti, R), Tatárfalva (Szamostatárfalva), Tiszabecs, Tunyog (Tunyogmatolcs része), Ura, Vezend (Vezendiu, R), Zsarolyán. UGOCSA: Batár (Bratove, U), Csedrek (Csedreg Cidreag, R), Salánk (Salanki, U), Tamásváralja (Tmseni, R), Tivadar (Tivadarfalva Fedorove, U), Turterebes (Turulung, R). UNG: Gézsény (Hain, SZ), Hunkóc (Alsóhunkóc Chokovce, SZ), Mátyóc (Mat'ovce Vojkóccal egyesítve: Mat'ovské Vojkovce, SZ), Szobránc (Sobrance, SZ), Váralja (Tibaváralja Podhorod, SZ). MÁRAMAROS: Borsa (Borsa, R). Jegyzetek 1. Kéziratom leadása után érdekes adalékra bukkantam a Máramaros megyei Kelecseny leírásában. Ez éppen Lehoczkyt igazolja. "Pikuj = mely düh tövibe Tatárokat svedi el nevezés alatpikákkal lévőket befulasztottak = pénzbk Liberdati /helyesen: libertás, M. L./ elnevezés alatt volt". Továbbá: "Ezen község kétszer pusztítatott mult századokba - és pedig egyszer Tatár-svéd elnevezés alatt, kiket az első Pikuj elnevezés tüve melett nagyágba be fulasztottak halmaikkal". Az említett szvidi tehát svidi, magyarul: svéd /ti. támadás/, a tatárnak nevezett svédek, miután Bereget végigdúlták, nyilván a Toronyai hágón akarták elhagyni az országot. Amáramarosi ruszinok összefogván, a Nagy-ág vizébe fullasztották a rablókká züllött svéd katonákat.