Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

így vagy amúgy, Kárpátalja ukrán és más nemzetiségű lakosságának tízezrei jutottak a határokon túlra, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába, és ezen országok állandó lakosaivá váltak. A kivándorlók pénzügyi gyarapodásának egyik következménye: a földárak növekedése. így pl. egy közepesen termő föld értéke: 1 hold — 600-1000 korona.

47 Közel sem mindenkinek sikerült összegyűjteni annyi pénzt, hogy megfelelő mennyiségű földet vásároljon, új házat építsen és ténylegesen javítson életkörülményein. A nép többsége, hazatérve folytatta a bérmunkára való elszegődést és csak kisebb részének sikerült önálló gazdaságot alapítani. A keresett pénzből sikerült egy kevés földet venni, kifizetni az adósságot, felépíteni a házat, de a nép többségének nem volt lehetősége gazdasági helyzetének javítására. Egyidejűleg a kivándorlás az agrár mozgalmak és a társadalmi elégedetlenség "leeresztő szelepét töltötte be". Ily módon, a XIX. század végén, XX. század elején a gazdasági változások egész komplexuma a falu társadalmi differenciálódásának felgyorsulásához vezetett és a felesleges munkaerő kialakulásához. Ez pedig a társadalmi feszültség növekedését idézte elő, olyan jelenségeket szült, mint a munkaerő vándorlása és kivándorlás, ami rányomta bélyegét az élet minden területére, demográfiai és társadalmi változásokat hozott és összességében felgyorsította az áru- és pénzkapcsolatok megerősödését. Tekintet nélkül a szerény állami segítségnyújtás próbálkozásaira, a munkaerő piacán a helyzet nem javult, ami fokozta a feszültséget és a kilátástalan, kiúttalan helyzet érzését keltette az emberek többségében. Ebben az időszakban az agrár túlnépesedés Kárpátalja állandó tényezőjévé vált. A XX. században lényeges változások nem következtek be. Az agrár problémák más irányúak lettek, ami mindig negatív hatással volt a vidék gazdasági és társadalmi fejlődésében. A politikai változások, az agrár reform sem vezetett az objektív problémák megoldásához. Jegyzetek 1. 25. jelzet, 24-25. p. 2. 25. j. 24-25. p. 3. 29. j. 18-25. p. 4. 28. j. 11-12. p. 5. 5.j. 10. p. 6. 9.j. 10. p. 7. 21. j. 33. p. 8. 24. j. 53. p. 9. 18. j. 10. 29. j. 318. p. 11. 40. j. 12. 35. j.