Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Rostás Zoltán: Medgyessy Pál a sokoldalú tudós matematikus

sok külön fizikai gyakorlatán.

9 A Báró Eötvös L. Természettudományi Kör 1936/1937. évi főjegyzője. Erre az évre "JedlikÁnyos" jeligével beadott "hődrótos árammérőjére" és a rendes üléseken kifejtett legeredményesebb munkásságáért 10-10 pengő jutalmat kap,

10 a vármegyei Lukács Ödön alapítványból pedig 50 pengőt. Az érettségi vizsgát "kitüntetéssel érett" eredménnyel tette le.

11 Az iskola alapításának 150. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek, melyen az egykori 12 tudós tanítvány előadást tartott. A sorozat 9. előadása: Dr. Medgyessy Pál kandidátus: Kísérleti eredmények feldolgozásának új matematikai módszerei címmel, 1956. április 14-én.

12 A találkozó nagyon meghatotta, és a Jubileumi Emlékbizottságnak külön levélben írta meg gondolatait a volt iskolájával kapcsolatban, melyet a hitvallásának is lehet tekinteni: "... Ha minket dicsőség illet meg valamiért, kétszeresen megilleti gimnáziumunkat, tanárainkat. Úgy szeretnék dolgozni, hogy sikereinkkel együtt gyarapodjék az a becsülés és szeretet is bennünk iskolánk iránt, amellyel - most már tudjuk - é

pp sikereinkért tartozunk neki. Igazán szeretettel küldi üdvözletét Medgyessy Pál /l 929-37/"» A nyíregyházi diákéveire és eredményeire egy kicsit részletesebben kitértem, mivel ez az időszak a vele kapcsolatban megjelent megemlékezésekből kimaradt, pedig mindvégig meghatározójává válik további életének. Itt alapozza meg idegen nyelvi tudását, melynek nagy hasznát veszi a II. világháború alatt és az orosz fogságban. Jól ismeri és beszéli a német, francia, olasz nyelvet, latinul olvassa a klasszikusokat. Az érettségi után elköltöznek Nyíregyházáról, ő pedig a budapesti Tudományegyetem bölcsészhallgatója lett 1937-ben, egyben Eötvös-kollégista (19371941). A matematika-fizika szakos tanári oklevelét 1942-ben szerzi meg. Tanulmányainak befejezése után a debreceni Tudományegyetem Kísérleti Fizika Intézetének gyakornoka, később munkatársa 1951-ig Szálai Sándor (volt nyíregyházi gimnazista) professzor mellett. Ezidő alatt sokat betegeskedik, ugyanis ő sem kerülte el az orosz fogság viszontagságait, ahonnan tbc-s betegként érkezik haza. Fogságának ideje alatt jól kamatoztatja nyelvi tudását, melyet az orosz nyelv teljes megtanulásával egészít ki. A táborban felismerik rendkívüli tudását, melyet maximálisan igénybe is vesznek, és tolmácsként már könnyebben viseli el a mostoha körülményeket. A lehetőséghez mérten igyekeznek meggyógyítani. A fogságból az utolsók között tér haza, de közben megismerkedik az orosz matematikai kutatások eredményeivel, és hozzájut orosz nyelven olyan nyugati szakirodalomhoz, melyet a Magyarországon dolgozó tudósok akkoriban még nem tudtak beszerezni. Megpróbálja 1943-ban megkezdett matematika kutatásait folytatni, s