Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története

születési, sem házassági, sem halálozási adatával nem találkozhatunk sehol. A különböző levéltárakban való kutatásaim során azonban mindhárom anyakönyvi adatot sikerült megtalálnom. A baroness születési, illetve keresztelési dátumáról már szó esett. A bécsi Kriegsarchivban megtalálható a csehországi Brandeisben (csehül Brads), 1811-ben született "Moritz Hertwek Edler von Haueneberstein" katonai törzslapja.

154 Ezen dokumentumból sikerült megtudnunk, hogy Hertweck kapitány 1844. október 5-én vezette oltár elé báró Simonyi Katalin kisasszonyt.

155 Apósához, Simonyi óbesterhez hasonlóan neki is házassági kauciót kellett fizetnie. A kaució összege, amelyet 1844. augusztus 10-én helyezett letétbe, 6000 forint volt.

156 Sajnos a házasságkötés helye nem volt feltüntetve a katonai iratban. A fenti forrás tartalmazza Hertweck Móric katonai pályafutásának főbb mérföldköveit is. Ezek szerint Hertweck 18 éves korában, 1829-ben mint alhadnagy lépet be a cs. kir. hadseregbe. Ettől az időponttól kezdve, 37 éven keresztül "viselte a császár mundérját", végigjárva a tiszti ranglétra minden fokát. 1834ben főhadnaggyá, 1840-ben másodkapitánnyá, 1845-ben első kapitánnyá, 1849ben őrnaggyá, 1854-ben alezredessé, 1859-ben pedig ezredessé nevezték ki. Érdekes adalék, hogy az 1848/49-es szabadságharc alatt Magyarországon harcolt, sógorával, báró Simonyi Lajossal ellentétben - az osztrákok oldalán. 1866-ban, 55 éves korában, mint vezérőrnagy, azaz tábornok vonult nyugállományba.

157 A hauenebersteini Hertweck család, mint nemesi família története nem nyúlik vissza a hosszú évszázadokra. A nemességet maga Hertweck Móric, mint a cs. kir. 2. számú ulánusezred alezredese szerezte 1857. január 27-én, amikor a "haueneberstein"-i előnévvel osztrák nemességet adományozott neki I. Ferenc József császár.

158 A Hertweck család nemessége tehát új keletű volt, elnyerésében pedig nagy valószínűséggel a báró Simonyi család is szerepet játszott. A Bécsierdő keleti szegélyén fekszik a gyógyfürdőjeiről, üdülőhelyeiről — és nem utolsó sorban kaszinójáról — híres festői szépségű kisváros, Baden. A Bécstől mindössze 28 kilométer távolságra lévő helység volt a Hertweck házaspár utolsó lakhelye. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor költözött ide a tábornok és neje, de valószínűleg már hosszabb időt tölthettek el a városban, amikor a családfő 1889-ben elhunyt. Az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható a nyugállományú tábornok gyászjelentése, mely szerint "Moritz Hertweck Edlen von Haueneberstein, k. k. General-Major i. P" 1889. április 22-én, este 1/28 órakor hunyt el a Bécs melletti Badenben.

159 A badeni római katolikus egyház halotti anyakönyvének német nyelvű adatai szerint a szívbénuíásban elhunyt "Moritz Hertweck Edlen von Haueneberstein " a csehországi Brandeisben született, 77 éves, római katolikus vallású, nős, Baden, Franzenstrasse 35. szám alatti lakos volt. Hertweck nyugállományú tábornokot három nappal később, április 25-én temette el Johann Iby plébános a badeni temetőben.

160