Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története

fogalmazódnak kérdések, amelyekre talán most sikerül választ találni. Ez fokozottan vonatkozik az egyébként nem túl bőséges genealógiai szakirodalomra, ahol a család történetének, leszármazásának közlésekor szintén sok hibás adat került ismertetésre. Pedig a báró Simonyi család történetében — rövidsége ellenére — e tévedések nélkül is előfordulnak homályos pontok, rejtélyek, amelyeket tisztázni kell az utókor számára. A források szempontjából sajnálatos tény, hogy a család levéltára csak töredékében maradt fenn. Ez a 150 fólió terjedelmű iratanyag, amely 1896 után került a Magyar Országos Levéltár őrizetébe, leginkább Simonyi óbester katonai pályájának dokumentumait tartalmazza.

1 Szoros értelemben vett családi irat csupán igen kevés található közöttük. Egy — két iratot azonban sikerült innen-onnan — más levéltárakból, magántulajdonból — felkutatnom és feldolgoznom. A másik — a források szempontjából — nehézséget okozó tényező a családtagok anyakönyvi adatainak beszerzése volt. Szerencsére azonban ezt a feladatot szinte maradéktalanul sikerült végrehajtanom a különböző plébániai levéltárakban — Arad, Baden, Bécs, Budapest, Kisjenő, Nagykálló, stb. — való kutatásaim során. így az eddig többnyire ismeretlen anyakönyvi források most, mint nóvumok kerülhetnek közlésre. A következőkben kizárólag a báró Simonyi és rokon családok történetéről lesz szó. Jelen tanulmány így például nem foglalkozik Simonyi óbester fantasztikus katonai karrierjével, vagy báró Simonyi Lajos politikai pályafutásának részleteivel. E dolgozat témája kizárólag a családi viszonyok és az ehhez szorosan kapcsolódó események részletesebb ismertetése. Abarbácsi Simon család A báró Simonyi család minden valószínűség szerint a "barbácsi" előnevet viselő nemes Simon családból származik. Abarbácsi Simonok 1637. december 24-én nyertek címeres nemeslevelet III. Ferdinánd magyar királytól.

2 A címereslevélben szereplő Simon Benedek, valamint gyermekei, János és Erzsébet a következő évben, 1638. április 26-án hirdették ki nemességüket Vas vármegyében.

3 A család történetében az ő személyükkel kapcsolatban merül fel az első rejtélyes kérdés. A királyi adománylevél pontos szövege szerint ugyanis, Simon Benedek és lányai - "ac per ipsum füiabus — János és Erzsébet - "Joanni et Elisabethae" — nyertek nemességet. Az utóbbi két szónál, a keresztneveknél azonban jól kivehető vakarás látszódik, amely arra enged következtetni, hogy eredetileg talán két leánynév szerepelt a címereslevélben. Az akadémikus, régész-történész Nagy Géza véleménye szerint lehetséges, hogy valamelyik leánynak volt a fia az említett János, és azt sem zárta ki,