Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás

emberekre, akik itt letelepednének, meghonosodnának. Kezdetben azt is megha­tározta, hogy 50, szakértelemmel rendelkező parasztcsaládra van szüksége: 4 molnárra, 2 kovácsra, 2 szerelőre, 2 kocsigyártóra, 2 szabóra, 1 pékre, 2 bodnár­ra, 10 szőlőművelőre, 4 kőművesre, akik malmokat és lakóházakat tudnak építe­ni, valamint 1 asztalosra, 1 szabómesterre, 2 bőrkikészítőre, 1 lovászra, 1 üveges­re, 1 jó orvosra, vagy sebészre, 3 képzett erdészre, akik egyetértésben tudnak él­ni és dolgozni. Az első letelepedők között így sok volt az iparos. A bambergi Andreas Azelman pl. képzett vadász volt, aki négy éven át Franciaországban, két éven át Olaszországban, majd Magyarországon tanult. Johan Paulyust a szarvasok szak­értőjeként ismerték. Ő ugyancsak különböző iskolákban kapott alsó- és felsőfokú képzést. Péter Mjanster - csiszoló, Gans (Hans) Vittman - deszkafurészkezelő, Mishel Krampert - szabó, Andreas Kraus - bodnár, Hans - Georg Wajs - sajtoló, Hans Wolf - fodrász, Simon Kren - kovács volt. A parasztok között sokan akadtak olyanok, akik szülőföldjükön tekinté­lyes jövedelemmel bírtak. Ilyen volt Simon Krámer, akinek a majorja évente 1200 Ft jövedelmet biztosított. Az áttelepedés előtt 3 évvel azonban 23 állatból álló állománya elpusztult, így eladósodott. Veszteségeit pótolni próbált szerencsét Munkácson." Schönborn Frigyes Károly az új lakhelyen való házépítéshez minden egyes családnak 120x180 láb telket, valamint annyi megművelhető földet ígért, amennyit a frank normák szerint 2 lóval, vagy 2 ökörrel, valamint 6 napi munká­val meg tud művelni. A jószágoknak pedig a közös legelőből különítettek el egy részt, mindezt ingyen. Ezzel szemben a letelepedők kötelesek voltak háziállato­kat nevelni, szekeret és más gazdasági szerszámokat tartani, valamint 100 forint­juknak kellett lenni ahhoz, hogy családonként biztosíthassák munka- és életfeltét­eleiket. Az utazási- és vámköltségeket az uradalom vállalta magára. A letelepedés első telén az új telepesek tűzifát és terményeket ingyen kap­tak. Dolgozniuk az uradalom számára hetente 1 napot kellett szekérrel, vagy 2 na­pot gyalog. A szerződés arról is említést tett, hogy ezeket a kötelezettségeket azonban készpénzzel meg lehet váltani. Lehetőségként szerepelt még, hogy men­tesültek 6 évre az adók és 3 évre a tized fizetése alól. A szőlőtermelők ugyanilyen kötelezettségek alól 8 évre kaptak mentességet. A kézművesek és iparosok is ugyanannyi földet kérhettek, mint a parasztok. 12 A Bambergből és Würzburgból áttelepülni szándékozók Regensburgban gyülekeztek, majd a Dunán uszályokon 14 nap alatt érték el Pestet. Itt találkoztak az uradalom megbízottjával. Munkácsra 1730. szeptember 9-én ért az első bam­bergi csoport (8 család, 55 fő). 13 Szeptember 22-én megérkeztek az első würzbur­giak is. Október 30-án pedig még 8, november 10-én 7, majd december 6-án újabb 2 család telepedett le Munkácson. Voltak az újonnan érkezők között aszta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom