Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás

Pavlenko, Georgij Vasziljevics A NÉMETEK LETELEPEDÉSE KÁRPÁTALJÁN AXVIII-XIX. SZÁZADBAN (Telephelyek, irányzatok, következmények) A németek már a kora középkorban megjelentek Kárpátalján. AXII-XIII. században Beregszászon élők feltehetően Szászországból származtak. Bizonyosan Batu kán hódításai után jöttek ide a magyar király meghívására, a mongolok által kiirtott lakosság pótlására.

1 A második bevándorlási hullám akkor kezdődött, amikor a várost a császár gróf Schönborn Buchheimnek ajándékozta. Beregszászon 1730-1774 között 71, a Frankföldről és Würzburgból származó német család (350-400 fő) telepedett le. A szőlészettel és kézművességgel foglalkozók meg is honosodtak a városban. A Viskre való betelepedésekről egy 1329-ben kelt oklevél tesz említést. Mivel Visk királyi (korona) városban élő telepeseket "Sachsen" (szász) néven említi, valószínű, hogy azok Szászországból származtak.

2 A következő századokban is folytatódott a németek beszivárgása. Egy csoport német kőműves a XVI. században telepedett le.

3 Számukra a király privilégiumot is adott. Ezek a németek azonban elmagyarosodtak. A XIX. század 70-es éveiben a szomszédos Romániából települtek át kőfaragók, kovácsok, asztalosok és építőmesterek.

4 A német betelepedés a XVIII. század elején vált intenzívebbé, amikor Kárpátalján az 1703-1711. évi Rákóczi-szabadságharc leverésének következtében gazdasági és kulturális hanyatlás kezdődött. Ráadásul a császári hadsereg megtorlásai a szabadságharcban részt vett falusi lakossággal szemben olyan kegyetlennek bizonyultak, hogy az a vidék falvainak pusztulásához vezetett. Az életben maradt lakosság többsége a súlyos terhek elől az erdőkbe menekült, ahol földkunyhókban húzódott meg, más részük pedig új vidékeken keresett menedéket. II. Rákóczi Ferencnek és támogatóinak hatalmas birtokait a császári hatóságok saját hadvezéreik és híveik között osztották szét. így került 1726-ban a nagy területű szentmiklósi és munkácsi uradalom gróf Schönborn Lothár Ferenc mainzi érsek birtokába.

5 E hatalmas, 40 km

2-nyi birtokon a nagy erdőkön, legelőkön és szántóföldeken kívül egy igazán jelentős város (Munkács), három vár, hat mezőváros és 181 falu helyezkedett el. Az uradalom lakossága kb. 40 000 fő lehetett, minden km

2-re 1000 lakos esett. Akis falvakban a lakosok ablaktalan faházakban éltek. Fő foglalkozásuk a földművelés és állattenyésztés volt. Főképpen árpát, zabot, babféléket vetettek, valamint juhokat, kecskéket legeltettek. 1719-ben a munkácsi uradalom 56 falujában csak 1031 földdel rendelkező jobbágy élt. Ők a földnek csupán egy részét tudták megművelni.

6 Alsó-