Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Néző István: A Felsőszabolcs című lap története 1920–1938.

• ányiskolát és tanítóképzőt működtet. Mindezeken túl további állami, felekezetiés magániskolák, intézetek állnak a tanulni vágyók és a tanulásra kötelezettek rendelkezésére. Tennivaló van bőven, hiszen az 194l-es népszámlálás szerint a 6 éves és idősebb népesség száma 12 890 fő, közülük 1 556 analfabéta.

5 A polgári társasélet önszervező, önművelő képességét, készségét jelzik a különböző egyletek, körök, társulatok, testületek, pl. Katholikus Kör, Népnevelési Egyesület, Kisvárdai Irodalmi és Művészeti Egylet, Felsőszabolcsi Méhészeti Kör, Kisvárdai Sport Egylet és társai.

6 Az állami hivatalok, intézmények is azt a központi szerepet jelzik, melyek inkább tudhatók a város sajátjának, mint a községnek. Ekkor épült a máig használatos járásbíróság /1938/ és a pénzügyőri palota A929/. A településen öt felekezet rendelkezett templommal, /számukra utaló adatok az 1. sz. mellékletben/. A városiasodás tekintetében a zsidók száma és aránya különösen meghatározó. A századeleji 2 614 főről 1930-ra 3 658 főre növekedett, arányulc'azonban 30,9 %-ról 25,9 %-ra esett vissza. Ennek oka, hogy a földreform során reformátusok és görögkatolikusok költöztek be, ugyanakkor a zsidóság utánpótlása a határrevízió következtében nem folytatódhatott az eddigi mértékben. Végezetül egy réteget kell kiemelnünk, mint olyat, aki a település fejlődéséért sokat tett. A környékbeli- és kisvárdai nemesi famíliák leszármazottai, pl. Liptay, a Kastaly, összefogva a kisvárdai értelmiséggel és hivatalnoki sereggel, mindig ott voltak, ahol Kisvárda érdekében kellett tenni, és lehetett tenni valamit. Kisvárdai hírlapok 1888-1919 között Az első helybéli újság az 1888. jan. 5-én megjelent Kisvárdai Lapok volt, melynek főszerkesztője és tulajdonosa dr. Vadász Lipót helyi ügyvéd. Alap 1910. jan. 2-tól Felsőszabolcsi Hírlap-ként folytatta megjelenését, s miután Vadász Lipótot a nyírbátori körzetben munkapárti programmal képviselővé választották, a lap tulajdonjogát átadta ifj. Vadász Mórnak. A hírlap 1919-ig jelent meg, ekkor a proletárdiktatúra alatt a nyomdáját és magát az újságot is államosították. Mint a Kisvárdai Szocialista Párt hivatalos kiadványa Kisvárdai Munkás címen jelent meg, elődeitől eltérően nem hetilapként, hanem minden kora délután. Ismereteink szerint 8 számot ért meg. Az eddig bemutatott három lap a Berger nyomda termékét képezte, azonban Kisvárda másik nyomdásza, Klein Gyula is meglátta a sajtóban az üzletet, így 1906. december 16-án új lap kelt versenyre az olvasók kegyeiért és pénzéért. Megjelent a Kisvárda és Vidéke című hetilap. 1911. november 11-től háromra nőtt a lapok száma, mivel a Berger és Társa cég nyomdáját elhagyta a Füredi Ármin tulajdonában és szerkesztésében lévő Kisvárdai Friss Újság. 1912. év 29. számától dr. Schwartz Pál ügyvéd a tulajdo-