Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Pavlenko, Georgij Vasziljevics: A németek letelepedése Kárpátalján a XVIII–XIX. században

A városháza nagytermében ravatalozták fel. Koporsója mellett cserkészek, a város tisztviselői, a képviselőtestület tagjai felváltva álltak tiszteleti őrséget. Az egyházi szertartás nagy papi segédlettel ment végbe, a gyászmenet a Vay Ádám /=Dózsa György/ utcán vonult a Morgóig, s amerre elhaladt, az üzletek redőnyeit tompa zajjal húzták le: a boltot bezárták a gyászmenet arravonulása idejére. Halálának évfordulóin eleinte összehangolt küldöttségek koszorúzták meg sírját: ezekről a lapok is megemlékeztek. Hamarosan jött a háború s az évfordulóról is, az agilis, széles intelligenciájú, jó műízléssel rendelkező férfiúról is mind kevesebb szó esett. 1945 után pedig már inkább csak pejoratív tartalmú, olykor hajmeresztő vádak formájában emlegették, ejtettek róla szót, vagy a Sóstói úti villáról... Két évvel halála után a képviselőtestület megbízta Barzó Endrét, az akkor már jó nevet szerzett idevaló festőművészt, hogy készítse el Bencs Kálmán portréját. Mivel Barzó nem találkozott Bencs Kálmánnal, fényképek alapján dolgozott. A várost szolgáló tisztviselőt mutatja a kép: asztal mellett áll, komoly méltósággal tekint előre. I/melléklet Szalay Pál grafikája