Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez

egészségügyi szervezetek /tüdőgondozó, tisztiorvosi hivatal, szegényrendelés/ birtokolják - fürdetővel, fertőtlenítővel. Párhuzamosan elfért itt a 30-as években a Turáni Kör, a Szabolcs Vezér Bajtársi Egyesület irodája, klubja, a negyvenes évek elejének népfőiskolája negyventagú hallgatóságával is. Középület volt ez, a szó legszorosabb értelmében. Évekkel ezelőtt lebontották, az akkori tervek sze­rint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank fog oda és a sarki szomszédtelekre üzemházat /székházat/ építeni: egyelőre parkolóhely a puszta telek a Luther Ház­zal szemben. - Prok özvegyen nevelte három gyermekét /Magdát, Lászlót, Juditot/, s még fiatalok voltak árvái, amikor ő is elhagyta őket. 1.1.5.2. Bencs László Jenő szül. 1875. nov. 19., megh. 1876. márc. 4. 1.1.5.3. Bencs Etelka Ilona szül. 1877. aug. 12. Házasságra lépett 1906. jún. 5-én Ballá Jenővel, aki 1869. febr. 19-én született a közeli Hadházon, ahol édesapja gyógyszerész. Apja: Sztempák Antal, az ugocsai Fáncsikán született 1836-ban, anyja a nyíregyházi Korponay Zsuzsanna/l846-1913. jan. 3./. - 1893­tól állt a város szolgálatába. 1897-ben már adóügyi tanácsnok, 1902-ben megpá­lyázza a főjegyzőséget, Bogár Lajossal együtt, aki eladdig az árvaügyek intéző­je. Mindketten 86-86 szavazatot kaptak, s az akkori szabályok szerint sorsolás kö­vetkezett, s ezen az úton az állást Bogár nyerte el. Őt, Ballát, ugyanakkor, közfel­kiáltással, gazdasági és adóügyi tanácsossá újraválasztják. - 1900-ban családi ne­vét Baliára. változtatja. - Majd amikor Bogár nyugdíjba vonult, őt is jelölik a fő­jegyzői állásra, s ezúttal, 1914 márciusában 119:54 arányban választják meg Olt­ványi Ödönnel szemben. Egy évvel később, 1915-ben Májerszky Béla polgár­mester kérte nyugdíjazását: ekkor már a polgármesteri székért száll választási harcba. Ekkor 126:51 arányban győz sasi Szabó László ügyvéddel szemben, aki majd a két világháború közötti Nyíregyháza egyik legnépszerűbb közéleti egyé­nisége. Ugyanebben az időben Ballá az evang. egyházban is fontos szerepeket vállal. Kezdettől fogva mozgékony, figyelemre méltó alakja a város társadalmá­nak. Főmunkatársként dolgozik a főgimnáziumi tanárnak, Porubszky Pálnak fe­lelős szerkesztésében megjelent Nyíregyházi Hírlapnak, majd későbbi sógorának, Prok Gyulának társaságában a Nyíregyháza c. hetilap társszerkesztője 1897-98­ban. Ő készíti elő és fogalmazza meg annak a memorandumnak a szövegét, amely a törvényhatósági jogért folyt küzdelemnek emlékezetes dokumentuma. Elutasí­tás után a kiegészítés és az újabb magyarázat is az ő munkája. Bár sikert akkor sem értek el, a képviselőtestület jónak látta jegyzőkönyvileg külön köszönetet mondani a nagy körültekintéssel, gazdagon okadatolt szerkesztésért /VB. 181/ 33. 1907. okt. 25. K: 357/. - Hasonló elismerés övezte azt a vagyoni és gazdálko­dási helyzetjelentést is, amelyet 1906-ban terjesztett a képviselőtestület elé. 15 fe­jezetben elemezte, mérte fel a helyzetet, állapotot, s határozott következtetéseket vonva le, a városi gazdálkodás új útjait, távlatait tervezi. Ez nyomtatásban is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom