Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez

ber fordul meg itt a kezdő napokban. Akádjurdöben hat l-l, négy 2-2 porcelánkáddal felszerelt fürdőszoba található. A műszaki munkákat a Májerszky gépgyár végezte. Lokálpatrióta nagy öröm, hogy még a miskolci polgármester is személyesen jött el, szakembereivel, 1887 nyarán tapasztalatokat szerezni, mert ők is szeremének ilyet építeni, hiszen nekik nincs ilyen(!) gőz- és kádfürdőjük... /Nyírvidék, 1886. nov. 14., 1887. aug. 31/. Ne feledjük: a múlt század végén Nyíregyházán a fürdőszobás lakás ritka, mint a fehérholló, s még e század legelején sem rózsásabb a helyzet. - Az 1926. évi jelentés szerint a fürdő 337 napon volt nyitva, 60 és félezer látogatót fogadott: ez napi 160-180 személyt jelenthet. Ebből az újságíró azt a következtetést vonta le, hogy egy-egy nyíregyházi városlakó kb. kétszer fürdik egy évben... Bár közfürdőre szükség van: ez a fürdő egyre kevésbé működött sikeresen. Végre 1950 májusában a város a Petőfi utca szélesítése miatt a Széchenyi utcai frontból 5,70 m. széles sávot lebontatott. Az üzem még vegetált egy ideig, míg aztán két évtizeddel ezelőtt, a nagykörút kialakítása végett az egészet lebontották: helyén az autóbusz-pályaudvar keleti részének parkolója található, egykori bejáratánál -most kissé beljebb- egy divatos butikbazár emelkedik. Tanácsnoki minőségében tartozik ügyköréhez a nagy lovassági laktanya "ügye", a megvalósulás már polgármestersége idejére esik. Először 1884-ben van jele a közös hadügyminisztérium érdeklődésének: vajon egy 1000 emberre és 1000 lóra méretezett laktanya idetelepítését és annak építtetését fogadná-e, vállalná-e a város. Eleinte sok az ellenkezés, óvatoskodás, Bencs és hívei viszont a város fejlődését elősegítő vállalkozásnak fogják fel a kérdést. Hiszen a felveendő bankkölcsön kamatjánál nagyobb bérleti összeget biztosít a kincstár 50 évre lényegesen csökken ezzel a lakosság egyik legkellemetlenebb terhe, a beszállások elviselése. Sok idegen fog itt megfordulni, akik éppúgy, mint a katonák a helyi ellátók, szállítók forgalmát, hasznát növelik, és a városi ingatlanok értéke is föltétlenül emelkedik. - 1889 januárjában megszavazzák az építtetést és a hitel fölvételét, majd 1889. jún. 28-án, a felsőbb hatóságok beleegyezésének is birtokában, a munkálatok végrehajtatását, elkezdését is elhatározzák. Az építkezés nagy közfigyelem mellett 1891 tavaszára el is készült, a műszaki vezetést a budapesti Nagy Virgil kir. mérnök végezte, - aki néhány évvel később az új róm. kat. templomunkat tervezi a Kossuth térre. - A város nevében 1891. szept. 25-én Bencs polgármester veszi át az épületegyüttest, majd a császári és királyi 14. huszárezred nov. elsején vonul be új állomáshelyére. Bencs a városi laktanyabizottság élén, a városháza előtt fogadta az érkezőket és "ősi szokás szerint szerint, magyar vendégszeretettel látta a katonákat", - 1664 frt. 41 krajcár költséggel /V. B. 181/18. K: 8848. 1891. nov. 24./ - Az építkezés iratai a levéltár V. B. 192. fondjában IV. 12. jelzet alatt igen nagy mennyiségben hozzáférhetők, az itt szolgált huszárok élete, majd a laktanya sorsa, Guszev-lakótelepi korszaka Bene János jól áttekinthető könyvében követhető nyomon /Anyíregyházi huszárok...Nyh. 1991./.