Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung valamint Szatmár-Bereg vármegyékben, 1914–1950

Utólag azonban igazolhatta igényét, s ekkor a 3440/1950. N. M. sz. rend. értelmében újrafelvételi kérelemmel élhetett. A hadigondozottak országos felülvizsgálata 1949-ben megtörtént. Ezt követően az Országos Hadigondozó Hivatal megszűnt. Az OHH megszűnése után ezt a feladatkört átmenetileg, 1951. szeptember 30-ig a belügyminiszter látta el. A 36.000/1949. OHH rendelettel előírt hadigondozottak országos felülvizsgálata során az Országos Hadigondozó Hivatal által még felül nem bírált ügyeket a belügyminiszter 344/Alt.-9/1951. 1/4. sz. alatt 1951. szeptember 14-én kiadott rendeletével a megyei tanácsok vb. III. igazgatási osztályai II. fokú hadigondozó hatóság feladatkörébe utalta. A hadigondozottak általános elvi jellegű érdekvédelme, a hadigondozás központi hatósági szerveinek feladata volt. Ennek a népjóléti tárca ügykörébe eső feladatkörnek keretén belül a hadigondozottak gyakorlati érdekvédelme 1948. november l-ig részben a szociális szakszolgálat, részben pedig a Magyar Hadigondozottak Szövetsége /MHSZ/ feladataként jelentkezett. Majd 1948. november 1-től a Magyar Hadigondozottak Szövetsége Országos Központja és annak helyi szervei is működésük súlypontját a tagok körében végzendő demokratikus közszellem kialakítására helyezte. A bajtársi és közösségi érzület ápolására és a tagok társadalmi, valamint kulturális nevelésére fektették a súlyt. Ennek következtében a hadigondozottak egyéni érdekvédelme körébe tartozó feladatok most már teljes egészében a szociális szakszolgálatra hárultak. A tanácsrendszer 1950-ben történő létrejötte után a járási és megyei tanácsok szakigazgatási szervei, mint hadigondozó hatóságok jártak el első és másod fokon hadigondozási ügyekben. Kezdetben az igazgatási, majd az egészségügyi osztályok látták el e feladatokat. A községek pedig nyilvántartó hatóságként működtek. Ez azt jelentette, hogy a hadigondozási igény és pénzellátás megállapításának alapjául szolgáló iratokat kötelesek voltak hadigondozási nemenként /hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadi félárva, hadigondozott családtag/ csoportosításban kezelni és páncélszekrényben őrizni. Később az I. fokú hatósági jogkör is községi feladatkörbe került. Jegyzetek 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára /a továbbiakban SZSZBMÖL./. IV. B. 411. 8267/1917. 2. 78259/1920. III. B. BM. sz. rend. 3. SZSZBMÖL. IV. B. 411. 26222/1920. 4. SZSZBMÖL. IV. B. 411. 33/1919. 5. SZSZBMÖL. Szabolcs vármegye közönségének 1921. V. 10-én tartott rendes tavaszi közgyűlésén hozott 5829/1921. K. sz. véghatározata.