Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung valamint Szatmár-Bereg vármegyékben, 1914–1950

irányítása és felsőbb fokon történő intézése, továbbá az állami hadigondozás általános irányítása és a társadalom ilyen irányú tevékenységének felügyelete a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozott. A hadigondozási alaptörvény a hadigondozottak ellátási ügyeinek csak a felsőbbfokú intézését utalta miniszteri hatáskörbe. A törvény 21. §-a mégis jóformán valamennyi konkrét hadigondozási ügyet a miniszter I. és végső fokú határozati jogkörébe utalta. Ezen a helyzeten a 4500/1943 M. E. sz. rendelet változtatott, mert az I. fokú határozathozatali jogot a Hadigondozó Bizottságok hatáskörébe adta. Ennek ellenére fenntartotta a hivatalból történő felülvizsgálati jogot az egyidejűleg megszervezett Országos Hadigondozó Hatóság részére. Ezzel a rendelkezéssel a miniszter hadigondozási jogköre a miniszterelnökre szállt át, aki ezt a jogát, a külön erre a célra szervezett hatósági szerv útján gyakorolta. Új helyzet állt elő 1945-ben, mert a 209/1945 M.E. sz. rendelet értelmében az Országos Hadigondozó Hatóság /OHH./ ügyeit a népjóléti miniszter vette át, majd sor került 1946-ban a hadigondozási ügyintézés decentralizálására is. A hadigondozási igazgatás I. fokú szervei a Hadigondozó Bizottságok voltak, míg II. fokú szervként a törvényhatóságok közigazgatási bizottságának Hadigondozási Albizottságai jártak el. Kimondhatjuk tehát, hogy 1945 utáni hadigondozási igazgatási rendszerben a Hadigondozó Bizottságok voltak azok az alap hatósági szervek, amelyen az egész ellátás nyugodott. Komoly hatáskörrel rendelkeztek, mert a hadigondozottak minden rendszeres pénzellátásra vonatkozó igényét, valamint az ehhez fűződő egyéb jogviszonyait, I. fokú azonnal végrehajtható véghatározattal ezek a bizottságok állapították meg.

27 A Hadigondozó Bizottság állt: 1./ elnökből, kit a járási főjegyző, városi polgármester testesített meg; 2.1 hadigondozási előadóból, melyet egy fogalmazáskari közigazgatási tisztviselő látott el; 3. / orvosszakértőből, kit a Nemzeti Bizottság jelölt ki; 4. / járási-, városi-, kerületi szociális titkárból; 5. / két hadirokkantból, kiket a Nemzeti Bizottság delegált.

28 A Hadigondozási Bizottság tanácskozó- és határozatképességéhez az elnökön vagy helyettesén és a hadigondozási előadón felül még egy tag /hadigondozási igény tárgyalásánál az orvosszakértő/ részvétele volt szükséges. Az átmeneti időszak /1945-1950/ hadigondozási szabályozása tárgyában kiadott 605/1945 M.E.sz. rend., valamint Szabolcs vármegye alispánjának 4355/1945. sz. rend. alapján a Nyíregyháza m. város területén működő Hadigondozó Bizottság 1945. június 25-én alakult meg. Elnöke: a mindenkori polgármester, helyettese a polgármesterhelyettes. Előadója: Dr. Deák Endre polgármesteri