Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung valamint Szatmár-Bereg vármegyékben, 1914–1950
Nyíregyháza város polgármestere 1930 decemberében felhívta a város tehetősebb polgárait, hogy a HONSZ Szabolcs vármegyei és Nyíregyházi Csoportjában tagul lépjenek be, s az egyesületet és azok tagjait erkölcsileg és anyagilag támogassák. E felhívásra kb. 60-an léptek be a szervezetbe pártoló tagként, amely 100-100 P. tagdíjbefizetését jelentette. Alapító tagul senki sem lépett be, mert az 500 Ft befizetésével járt volna. 12 Nyíregyháza város képviselőtestülete a HONSZ Szabolcs vármegyei- és Nyíregyházi Csoportja részére évenként 1000 P készpénzsegélyt állapított meg. Támogatására nagy szükség volt, mert a gazdasági helyzet következményei miatt a hadirokkantak képtelenek voltak tagdíjat fizetni, s a társadalom, a lakosság is annyira igénybe volt véve, hogy a Csoport az 1930-as évek elején és közepén már társadalmi úton készpénz vagy természetbeni támogatásban nem részesült. Ennek ellenére fenn kellett tartani az irodahelyiséget, fűtésről és világításról gondoskodni kellett, de a felek részére készített beadványokhoz szükséges anyagokat is be kellett szerezniük. Ezenkívül tagjaik legalább időnkénti támogatására is szükség lett volna. Az I világháborút követően másfél évtized múlva jelent meg az 1933. évi VII. tc., a hadigondozási alaptörvény. Ez, az előző évtizedekhez képest alapvető változásokat hozott. Végrehajtási utasításának 271. §-a a hadigondozottak érdekképviseletével a HONSZ Csoportokat bízta meg. E törvény pénzellátást biztosított már a 25%-os hadirokkantak részére is. A 100 és 75%-os hadirokkantak havi 80 P. ellátásban részesültek, ami megfelelt egy ipari munkás átlagkeresetének. Megillette őket vasúti utazási kedvezmény is. Az elhelyezkedésnél pedig a törvény részükre elsőbbségi jogot biztosított más jelentkezőkkel szemben. Érdekvédelemben is részesültek. Hátránya volt a törvénynek, hogy a tiszti rendfokozatú hadirokkantak kiugróan nagyobb pénzellátásban részesültek mint a legénységi állományú hadirokkantak. Nyíregyháza város hatósági területén ekkor 480 hadigondozott volt, akik közül mintegy 260 fő a HONSZ megyei és Nyíregyházi Csoport segítségére szorult, ez pedig a hadigondozottak több mint 50%-ának felelt meg. A Nyíregyházán működő HONSZ Csoport megyei és városi feladatokat is ellátott. Segítséget nyújtott az egyes községi fiókok létesítéséhez is. Az Új fehértói Fiók 1929. november 24-én alakult 20 taggal. Több ízben is kérte az alispán elismerését, azonban ő azt elutasította. Ezért az országos Szövetség a főispánt kereste meg, hogy utasítsa alispánját, hogy vegye tudomásul a "Hadirokkantak, Hadiözvegyek- és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége Új fehértói Fiók"-jának megalakulását. 13