Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
(Eötvös Tamás, Bay Ferenc, Buday Sándor, Gulácsy Dezső és Hunyady Béla). Szemben a megye közigazgatási vezetőinél tapasztalt eredménnyel, a képviselőknél semmilyen összefüggés nem fedezhető fel a választmányi tagság kezdete és képviselővé választásuk időpontja között (választási győzelmük előtt már 10-15 évvel vezető tagsággal rendelkeztek a kaszinóban). Egyedül Barta Ödön volt az, aki úgy tudott a kaszinóban vezető szerepet kivívni magának, hogy a beregi régión kívüli megyéből származott. Bár az is igaz, hogy a kaszinó krónikája személyével kapcsolatban őrizte meg a legtöbb kellemetlen történetet. Barta 1894-ben egy másik kaszinótaggal éles szóváltásba keveredett, mely párbajjal végződött (Barta súlyosan megsérült). 150 Majd 1902-ben néhány tagtársa próbálta őt kibuktatni a kaszinó választmányából, de sikertelenül. Végül 1906-ban fia főügyésszé választatása miatt Gulácsy István alispánnal került szembe. 1907 elején Gulácsy a kaszinó alelnöke lett, Bartának viszont csak a választmányi póttagság jutott. Fia bukása után pedig végleg otthagyta a beregi közéletet. 151 A kaszinóban a századfordulóra teljesen elmérgesedő hangulatot és a magyar politikai közéletben országosan is meglévő sajátos gondolkodásmódot jól érzékelteti a következő idézet: "Sokan távol tartják magukat a Kaszinótól, a választmányi és közgyűlések meglehetősen néptelenek... Vallásfelekezeti súrlódások is napirenden vannak, aminek magyarázatát meg lehet találni abban, hogy a közéleti harcban az egyik párt vezére, Barta Ödön, a zsidóságból került ki, de egyébként is számosan voltak, akik már sokallani kezdték a zsidó kaszinótagok számának túlságos elszaporodását. Távolról sem volt ez valami antiszemita akció, csak éppen olyan súrlódás a keresztény és zsidó tagok között, amilyen a liberális korszakban is mindenütt és minduntalan előfordult. " 152 Ezenkívül 7 országgyűlési képviselő és 2 főispán esetében találtam olyan adatokat, melyek egyéb társadalmi és kulturális szervezeteknél vállalt vezető tisztségekre utalnak (bár nemcsak a megyében). A legtöbben, összesen öten a protestáns egyházak ügyeinek irányításában játszottak szerepet (Lónyay Menyhért, Uray Imre, György Endre, Bay Ferenc, Várady Gyula), ketten voltak a Magyar Tudományos Akadémia tagjai {György Endre; Lónyay Menyhért elnöke is) és ugyancsak két-két személy töltött be funkciót különböző pedagógiai és kulturális, valamint egészségügyi intézményeknél (Hunyady Béla, Hagara Viktor, illetve Nedeczey János és Perényi Zsigmond). V. A helyi politikai elit vagyoni helyzete Ha Bereg megye politikai elitjének a közéletben és a helyi társadalom életében játszott szerepe után, a vizsgált személyek vagyoni helyzetéről kívánunk képet alkotni, már nehezebb a dolgunk. Az elszórt és részben pontatlan adatok
