Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

8 volt vagy leendő beregi honatya más megyében is sikerrel járt, sőt valaki több ízben is (Szatmár, Ung, Ugocsa, Zemplén, Pozsony és Bács-Bodrog voltak korábbi vagy későbbi győzelmeik színhelyei). Egy országgyűlési ciklus 1887-ig három éven át, utána pedig öt évig tartott, bár rendkívüli esetben nyolc esztendőt is magában foglalhatott (1910-et követően ugyanis a háborús helyzet miatt már több választásra a dualizmus időszakában nem került sor). Ezen adatok alapján kiszámítható, hogy mind Bereg, mind Szabolcs megye országgyűlési képviselői átlagosan 6-7 évet töltöttek el törvényhozói tisztségükben (bár természetesen a leggyakrabb a három vagy öt éves időszak volt). Sajnos ilyen jellegű országos adatok nem állnak rendelkezésünkre, így nem tudjuk megítélni, hogy mennyire tekinthető ez az eredmény tipikusnak. Ha azonban a fő- és alispánok szolgálati idejével hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy a beregi főispánoknál több, az alispánoknál viszont kevesebb ideig maradtak pozíciójukban (emlékeztetőül: a főispánok esetében ez 5,3 év, az alispánoknál pedig ez 8,7 év volt). Ha a beregi képviselők társadalmi összetételét vizsgáljuk meg, akkor kijelenthetjük, hogy a megye képviselői néhány fő kivételével (pl. Fried Lajos, Hirtenstein Lajos) nemesi származásúak voltak.

84 A megválasztottak közül 4 fő (több mint 11%) volt arisztokrata (Szabolcsban pedig három).

85 A főnemesség aránya az országgyűlésben a korszak egészét tekintve szintén 12-13% körül mozgott, bár az egyre gyakoribbá váló címadományozások következtében a dualizmus utolsó évtizedére számuk meghaladta a 16%-ot is.

86 A beregi arisztokraták főnemesi címei sem igen tekinthetnek ősi múltra vissza. A legrégebben, 1729-ben a gróf Schönborn-család honosíttatta főnemességet, ezután a báró Kaas-család következett az 1800-as évek elején (a család egyébként rokonságban állt a Lónyayakkal is: Kaas Albert anyja Lónyay Ilona volt). Lónyay Menyhért szolgálataiért az uralkodótól 1871 augusztusában nyerte el a grófi rangot. A legkésőbb pedig báró Madarassy-Beck Gyula bankár részesült a rangemelésben: a család ezen ága az 1895-ös nemesítés után 1908-ban kapta meg a bárói címet. Végül érdekes még egyszer visszatérni a beregi választások eredményeire és azok kerületi megoszlására. Ugyanis a szabolcsi állapotokhoz képest a beregi választókerületekben egy élénkebb belső mozgás figyelhető meg. Azaz, míg Szabolcsban a képviselők mindig ugyanabban a kerületben lettek később is megválasztva, ahol először elnyerték mandátumukat, addig Beregben többször - öszszesen hat esetben - előfordult, hogy az adott képviselő kerületet váltott. Továbbá az újraválasztott szabolcsi képviselők általában megszakítás nélkül, folyamatosan töltötték be tisztségüket (kivétel csupán két személy), viszont Beregben gyakrabban fordult az elő, hogy az illető csak egy vagy több ciklus kihagyása után tudott illetve akart ismét ebből a megyéből bekerülni az országgyűlésbe. Ugyancsak más a két szomszédos megye politikai karaktere. Szabolcs hagyomá-