Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal
zatot is megszerezte. Tanulmányai befejeztével Hajdúdorogra kerül segédlelkésznek. Szabados György hajdúdorogi parochus Munkácsra távoztával 1763-ban hajdúdorogi parochus, rövidesen Szabolcs megye és a Hajdú Kerület főesperese lett. Hajdúdorogi tevékenysége beilleszkedik a szabolcsi-hajdúsági népi-nyelvi viszonyoknak rendjébe. Az e területhez kapcsolódó tevékenységét, a püspöki székbe emelkedését követően is a nyelvi szinkretizmus jellemezte. Az egyházi előírásoknak megfelelően az anyakönyvet Bacsinszky András egyházi szláv nyelven vezette, hívei számára magyar nyelvű feljegyzéseket, nyugtákat, szerződéseket készített, magyarul levelezett Dorog hajdúváros hadnagyával és magistrátusával, az egyházi főhatóságokkal latin és rutén nyelven, a vármegye embereivel pedig a hivatalos latin nyelven. Főesperesként a szabolcsi főesperesség egyházközségeivel szintén magyarul levelezett. A püspöki székbe emelkedését követően is hasonló úzust követett. A dorogi esperesség levéltárában jelentős számú ízes magyar nyelvű levél őrződött meg tőle, illetve kancelláristáitól. 5 A magyar nyelvű egyházi irodalom azt emeli ki, hogy bizonyos liturgikus cselekményekbe a magyar nyelvet is bevonta, s népénekeket fordított magyar nyelvre. 6 A hajdúdorogi, ún. schizmatikus mozgalom idején (1765) szerzett tapasztalatai motiválták, hogy intenzíven bekapcsolódjék a munkácsi egyházmegye függetlenségéért, ill. kanonizálásáért folytatott mozgalomba. 1768-ban, mikor folytatódik a munkácsi egyházmegye latin püspökségek mintájára történő megszervezése, az első, 4 tagú káptalan tagja lett. 1769-ben őt választották a Mária Teréziához vezetett küldöttség élére, mely a munkácsi püspökség kanonizálását volt hivatva képviselni. 1772-ben püspökké nevezték ki. Püspökként széleskörű és aktív kulturális, szervező tevékenységet fejtett ki. Tevékenysége szinkronban volt a felvilágosult abszolutista Habsburg-monarchák görögkatolikusokkal kapcsolatos politikájával, azt a rutén klérus számára maximálisan kamatoztatta. A kormányzatnak az anyagi jólét, a műveltség, iskoláztatás színvonalának emelésére irányuló felvilágosult abszolutista törekvései találkoztak Bacsinszky magas fokú felelősségtudattal végzett, messzetekintő, ugyanakkor a konkrét politikai erőviszonyoknak megfelelő, aprónak tűnő problémákra is figyelő munkálkodásával. A munkácsi püspökség Bacsinszky személyes közbenjárására 1776-ban kapta meg Mária Teréziától az évi 12 ezer aranyforintot jövedelmező tapolcai apátságot, új székhely céljára a feloszlatott jezsuita rend ungvári kolostorát, annak templomát, papneveldének pedig a Drugeth-féle várat (1775-1780). Megszervezte a hét tagú káptalant, amelynek tagjai számára megfelelő anyagi fedezet birtokában lehetővé vált, hogy tudományos munkával és szépirodalommal is foglalkozzanak. Átszervezte a papnevelést, mely 1777-től Ungvárott folyt. 1780-tól maga is Ungváron lakott. A királyi udvartól 60 növendék eltartásához ösztöndíjat és 5 teológiai professzor számára fizetést eszközölt ki. A püspöki papnevelde tanítási nyelve Bacsinszky halálának évéig a ruszinok irodalmi nyelve volt, a latin