Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal

Udvari István BACSINSZKY ANDRÁS MUNKÁCSI ÉS TARKOVICS GERGELY EPERJESI MEGYÉSPÜSPÖKÖK KAPCSOLATA SZABOLCS VÁRMEGYÉVEL ÉS A HAJDÚSÁGGAL Régóta ismerem Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspököknek a hajdúdorogi püspökség levéltárában őrzött ma­gyar nyelvű leveleit, hivatalos iratait. 1 Püspöki székbe történt emelkedésük előtt mindkét egyházi személyiség több évet szolgált Hajdúdorogon, a Munkácsi Egy­házmegye akkor legnépesebb egyházközségében. Mindketten betöltötték Sza­bolcs vármegye és a Hajdú kerület főesperesi tisztjét is, noha közvetlenül csak az úgynevezett alsó-szabolcsi vagy dorogi esperességet igazgatták. A XVIII. század második felében, amikor a két jeles férfiú Szabolcsban működött, a Szabolcsi főesperesség két esperesi kerületre tagolódott, az alsósz­abolcsi vagy dorogi esperességre valamint a felső-szabolcsi vagy gyulaji esper­ességre. 2 A vármegye melynek központja ekkor Nagykálló volt, világi igazgatási szempontból négy járásra oszlott: várdai, bátori, dadái, nádudvari. A Szabolcs vármegye területén fekvő Hajdú kerület önálló törvényhatóságot képezett Hajdú­böszörmény központtal. A világi és egyházi igazgatás között praktikus okokkal magyarázhatóan mindig volt valami összhang. Aminket most közelebbről érdek­lő dorogi vagy alsószabolcsi esperességhez a Hajdú kerület, valamint a dadái és nádudvari járások görögkatolikus parochiái tartoztak. Bacsinszky szabolcsi mű­ködése idejében a dorogi esperességhez tartozott azonban a bátori járásból Kállósemjén, Érkenéz (ma Románia - Chiniz), Nyírbéltek, sőt Szatmár várme­gyéből Penészlek és Nyírlugos. A dadái járásban fekvő Prügy leányegyház a sze­rencsi, Tiszaeszlár leányegyház pedig a tokaji anyaegyházhoz tartozott. 3 A XVIII. század második felében az esperesség papjai általában három (rutén, magyar, latin), nem ritkán négy nyelvet (román) ismertek. Gimnáziumi, latin nyelvű stúdiumaikat Egerben, Nagyváradon, Kassán, Ungvárott vagy Ko­lozsvárt folytattak. Legtöbben Munkácson majd Ungváron, néhányan pedig Nagyszombatban vagy Egerben végezték teológiai tanulmányaikat. Az ötvenes évektől számítva, három dorogi esperesről tudjuk, hogy Bécsben tanult: Kopcsay János, Petkovszky János a Pázmány Péterről elnevezett, Pázmáneumban, Tarkovics Gergely a Szent Borbála templomról elnevezett Barbareumban végzett. 4 Bacsinszky András pedig a nagyszombati Szent Adalbert szeminárium­ban szerezte teológiai végzettségét. A papok, kántorok a nyelvi elvárásoknak megfelelően a különböző funk­ciókban, az eltérő helyzetekben és alkalmakkor más és más nyelvet használtak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom