Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Kujbusné Mecsei Éva: Az 1790–1791-es diétai történések a szabolcsi követjelentések tükrében
21. Az országgyűlés hivatalos nyelve a magyar lett, de biztosították a latin nyelvű előadások tartását is. 22. Király i hitlevél: koronázási, felavatási oklevél (diploma inaugúrale), amelyet a király koronázásakor az alkotmány biztosítására adott ki. A hitlevelet beiktatták az ország törvényei közé. Akirályi hitlevél kiadását az 1687. évi II., 1715. évi II., 1723. évi II., III. törvénycikk írta elő. Szövegét, amely III. Károly óta lényegében változatlan, az országgyűlés állapította meg és küldöttsége által nyújtotta át a Felségnek, aki aláírta, megpecsételte, és a magát bemutató országgyűlés előtt a prímásnak törvénybeiktatás végett vissza-adta. A hitlevél általában 5 pontból állt: 1. általában szólt az alkotmánynak és az öröklési rendnek megtartásáról, 2. a Szent Koronának az országban őrzéséről, 3. a visszaszerzett, vagy ezután visszaszerzendő részeknek az ország területéhez csatolásáról, 4. a Pragmática Sanctioban elismert nőágak magvaszakadásának esetére a nemzetet megillető szabad királyválasztás jogáról, 5. elismeri, hogy a jövőre koronázandó örökös királyok kötelesek lesznek ezen hitlevélbeli biztosítékot kiadni és arra esküt tenni. 23. Marczali, II. kötet 4. p. 24. A27 pont hangsúlyozza, hogy Magyarország szabad és független. Akirálynak tiszteletben kell tartania az ország szabadságjogait, kiváltságait, törvényeit, szokásait, köztük az 1222. évi Aranybulla 31. pontját. Csak az ellenállás joga ebben az esetben az országgyűlést illeti, mint ahogy a hitlevél elleni cselekedet esetén is joga van az országgyűlésnek az engedelmesség megtagadására. Kimondja az országgyűléssel közösen történő törvényhozást, a protestáns vallások egyenjogúságát, a magyar nyelv hivatalossá tételét, a végrehajtó hatalomban és a gazdaságirányításban a magyarok részvételét, a gazdasági korlátozások visszaszorítását, magyar katonai parancsnokság felállítását, a városok ki-vakságainak sérthetetlenségét. Mindezt a porosz király garanciája mellett, arra alapozva, hogy a meginduló béketárgyalásokon a poroszok javasolták: a megkötendő szerződésbe vegyék be a magyar alkotmány garantálását is. (A reichenbachi egyezménybe azonban nem került be ez a pont.) 25. A Dunán inneniek véleménye szerint az örökösödés csak akkor következhet be II. József interregnumnak tekintett uralma után, ha a diplomával törvényes biztosítékot nyernek, ill. érvényét vesztik II. József rendeletei és törvényei. A dunántúliak tervezete két ponton tér el: egyrészt a protestánsok szabad vallásgyakorlását illetően, másrészt kimondják a hitszegő uralkodóval szemben a nemzet királyválasztó jogának feléledését, bár a választást továbbra is az ausztriai házon belülre korlátozzák. 26. Carolinum: III. Károly 1712-ben kiadott hitlevele, amelyben az uralkodó kötelezte magát arra, hogy Magyarországnak és a kapcsolt részeinek minden törvényét és szokását, jogát, szabadságát, kiváltságát és mentességét megtartja, kivéve az 1222. évi törvény 31. cikkelyének az ellenállási jogot biztosító záradékát. Az ország területi integritása sértetlen marad, s nem kormányozzák azt más országok vagy tartományok mintájára. Továbbá, hogy a Szent Koronát az országgyűlésen választott koronaőrök az országban őrzik, valamint, hogy férfi örökös híján a királyválasztás joga visszaszáll a rendekre. 27. Theresianum: Mária Terézia 1741-ben kiadott hitlevele, amely valójában megegyezik a Carolinumban foglaltakkal. 28. audientia: meghallgatás 29. Az egyik iratban az áll, hogy Lipót ragaszkodik a Carolinumhoz vagy a Theresianumhoz, ill. ha a koronázás még ebben az évben lesz, akkor az országgyűlésnek Pozsonyba kell menni. A másikban a hitlevél pontjai közül megjelöli az uralkodó azokat, amelyeknek a koronázás utáni törvényekbe való felvételét nem ellenzi.