Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Kujbusné Mecsei Éva: Az 1790–1791-es diétai történések a szabolcsi követjelentések tükrében
visszahozattatását és a diéta további folytatásának az ország közepére való tételéről a rendekkel való tanácskozást ígérvén. Ehhez képest meg is tevődtek mind a korona Pozsonyba való vitele, mind magunknak oda menése iránt a rendelések. Meg van ugyan már ezen válasz is küldve a tekintetes nemes vármegyének, de mivel ez az utolsó darab ezen ily sokáig tartott vetélkedésben azt is L. betű alatt ide rekesztjük. Elvégezve lévén azért, hogy mindenikőnk a Pozsonyba veendő útját úgy intézze, hogy Szent András havának 3. napján tartandó országgyűlésen megjelenhessen mi is, én ugyan Vay István Budáról, én pedig Zoltán Pál hazulról, ahová Mindszent havának 7. napján elindultam volt, az említett Szent András havának első napján Pozsonyba szerencsésen elérkeztünk. Ahol is a várban a most nevezett hónapnak 3. napján egyveleges ülés tartatott. Amelyben némely vármegyék követjeinek azon jelentése után is, hogy a coronatio 53 , és az ahhoz tartozóknak véghezvitele végett Budára kívánnának ezen országgyűlése folytatása kedvéért visszamenni; ugyancsak a nagyobb rész tanácsosabbnak tartván azt, hogy amelyek törvénybe mehetnek, őfelsége által megerősíttessenek; abban határozódott meg a dolog, hogy azon egyveleges deputatio, amely a törvénybéli cikkelyeknek kidolgozására rendeltetett, üljön össze azon deputatioval, amely az ország súlyai körül dolgozik, és a hitlevélből kiszedett és az azokhoz ragasztott cikkelyeken kívül vegye fel és dolgozza ki azokat a cikkelyeket is, amelyek haladékot nem szenvednek. Dolgoztak ezen cikkelyeknek a vármegyék és királyi városok által hozott gravamenekből való kiszedésben és a többitől való elválasztásában a kerületek a méltóságos personalis úr őexcellenciája praesidiuma 54 alatt. Mely meglévén, sőt azalatt is azon egyesült egyveleges deputatio a maga üléseit szorgalmatosan folytatta. Elérkezett azonban Szent András havának 10. napja, őfelsége a két, Szicíliának vagy Nápolynak királya és királyné őfelségékkel felséges Ferenc, koronához legközelebb való jusst tartó főherceg és ennek testvéreivel, úgy Albert Saxoniai és Tescheni herceg maga hercegnéjével Krisztina őkirályi hercegségével együtt, mégpedig mindenik magyar díszes öltözetben, egész pompával, a mindenik féle renden való népnek nagy sokasága és éljen kiáltása között. Kiadódtak azután őfelsége által a várban a trónusból a méltóságos kardinális és prímás őeminenciájának és hercegségének az ország rendéinek jelenlétében a királyi propositiok 55 és a vallás dolgában készült királyi resolutio, 56 amelyek is ugyan azután mindjárt az országnak egyveleges ülésében közönségessé is tevődtek. Eleget akarván őfelsége a maga királyi összehívó levelében letett ígéretének tenni, elküldötte ugyanazon hónapnak 12. napján a maga királyi commissariusi herceg Stahremberg és gróf Pálfjy Károly főkancellárius úr az egyveleges összegyűlt ország rendjeihez a palatinusságra candidált 57 személyeknek neveit pecsét alatt, de a haza ezt fel se bontotta, hanem a maga határ nélkül való bizo-
