Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Kujbusné Mecsei Éva: Az 1790–1791-es diétai történések a szabolcsi követjelentések tükrében
napján tartatott közönséges gyűléséből oly formán mint követjeit kiküldeni, hogy ottan ugyanazon hónapnak 28. napján megjelenvén, a több megjelenendő rendekkel az országnak közönséges bátorságára és boldogságára tartozó dolgokról előre is tanácskozzunk. Eleget akartunk mi ennek tenni, s ugyanazért azon hónapnak 25. napján megindulván, 29-én oda szerencsésen el is érkeztünk, és a Tiszántúl való kerületből való követekkel Szent Iván havának 3. napján lett tanácskozásunk után ugyanazon hónapnak ötödik napján a Tiszán innen és túl kerületek részéről némely elöljáró dolgokról, különösen az országgyűlése praeseseinek törvényessé tételekről konferencia is tartatott, melynek végezéseit még akkor a tekintetes nemes vármegyének Szent Iván havának 11. napján költ levelünkben megküldöttük. Meg lévén ezen konferenciában először, azután pedig mind a négy Duna és Tisza kerületeinek az azon hónap hetedik napján Pesten a vármegye házánál tartott összegyűlésében az az elöljáró kérdés, magának a tekintetes nemes vármegyének nekünk kiadott értelméhez képest és határozva, hogy tudniillik az országgyűlésének minden akadály nélkül való elkészülhetése, és a kedvetlenségeknek s visszavonásoknak legalább eleintén, míg az egész országgyűlése össze nem áll, s állandó és törvényes formát magának nem vészen, elhárítására nézve mind a kétpraeses, úgymint a méltóságos ország bírája és personális úr őexcellenciájuk oly feltétellel maguk állapotjában ideig meghagyattassanak, hogy mind hivatalokról, mind azok iránt, akik az ország szabadságait megsértették, azután az ország végezhessen. S ily bejelentéssel a követek a magok hitelt szerző leveleiket azoknak bemutathassák. Amint is ez deputatio által őexcellenciájuknak megizentetvén, mind más követek, mind mi, említett hitelt szerző leveleinket bemutattuk, és az országgyűlése is az említett Szent Iván havának tizedik napján el is kezdetett. Voltak ekkor, és azután is még mind a második táblánál, ahol különösen a nemes Nyitra, Trencsény és Pozsony vármegyei követek a jelentett praeseseket kirekesztő utasításoktól elállani nem akartak, mind a két tábla között, különösen a volt királyi comisariusoknak hasonló kirekesztetése iránt vetélkedések, de ugyancsak mindeniktől leendő számvétel a hitlevél kicsinálása után való időre halasztatván, mindenik a maga helyében s állapotjában megmaradóit. Voltak sok vetélkedések azután a polgári hitnek letétele, az országgyűlése jegyzőkönyvének magyarul való feltétele, és mind annak, mind egyéb aktáknak nyomtatása iránt is. De letevődött az országosan megállapíttatott hitnek formája a második táblától a tekintetes királyi táblát és az egyházi rendet is beleértvén Szent Iván havának 15. napján egészen. Az első táblán pedig az érsekeket s püspököket és más ott ülő papi rendeket kettőn vagy hárman kívül, úgy a mágnások közül is némelyeket kevés számmal kivévén az ott ülőknek nagyobb része által ugyanazon hónapnak 18. napján úgy a jegyzőkönyvnek egy királyi tábla assessora és a négy kerületbéli választottak által magyarul való feltétele is a nemzet díszére valónak, a nyomta-