Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása

kamattal terhelték meg. A város liitelképességének köszönhetően (jövedelme az ingatlanok felbecsült árával együtt 1824-ben 160 000 Rft volt) újabb és újabb kölcsönöket is kapott, így 1827-ben kifizették a váltságösszeget, sőt a 32 291 Rft 3 kiajcárayi kamatot is.

41 A földesúri terhek közül teljes egészében a város fedezte a költségeit a földesúr és tisztjei számára kiállított forspontnak, valamint az úriszék alkalmával elfogyasztott ételeknek és italoknak. 2. A haszonvételekkel kapcsolatos kiadások Nyíregyháza haszonvételeinek üzemeltetési költségeit a vizsgált időszakban egyrészt fenntartásukra és üzemeltetésükre, másrészt a tevékenységi körük bővítéséhez szükséges fejlesztésre fordított kiadások alkották. Ez utóbbi a haszonvételek számának növekedését, azaz a városi vagyon gyarapodását is jelentette. A haszonvételekre fordított kiadások tételei, azok nagyságrendje időről időre változott. Az első - a betelepüléstől 1803-ig tartó - periódusban a haszonvételek létrehozásának, építésének költségeiből az 1757-es szerződés alapján részt vállalt a földesúr is. 2 Üzemeltetésük személyi és tárgyi feltételeiről azonban a közösségnek kellett gondoskodnia. így a kocsmáitatás esetében a kocsmárosról és az italok beszezéséről. Ez elég nagy kiadás volt, azonban gyorsan megtérült, és a magas haszonkulcs miatt tekintélyes többletet eredményezett. A malmokra foidított költségek jelentős részét az idetelepedést követő időszakban a földesúrtól vásárolt malom ára, ill. lakosok által építettek szabad évek utáni kibecsültetésének összege képezte. A mészárszék és bolt működtetése a városi költségvetést nem, vagy alig terhelte meg. A második szakaszban, 1803-1824 között a haszonvételekre történő ráfordítás egyenes arányban nőtt azok gyarapodásával, és a társtulajdonossá váló város kötelességeivel.

43 Ebben a periódusban már az üzemeltetésén kívül - mint a Dessevvfíyektől való megváltakozás után a település felének birtokosai - az építkezésekre is egyre többet, évente változó 2 000-5 000 Rft-t költöttek. Az új kocsmaházak, mészárszékek, malmok építése mellet megindult az ezek üzemelésének háttérbázisát adó inf astuktúra fejlesztése is (hidak, kutak stb.). A teljes megváltakozástól a szabad és privilégiait mezővárosi jogállás elnyeréséig eltelt időszakban prosperált igazán az építkezés és a jövedelemfonások bővítése. Ekkor volt olyan év, hogy e célra 30 000 Vft-t fordítottak. Továbbra is főként kocsmákat, boltokat, mészárszékeket, valamint fecskendő-