Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

László Géza: Nyíregyháza város történeti kronológiája a kezdetektől 1526-ig

895-1000. Honfoglalás kora E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Benkőbokor - Balázs András földje (temető, kengyelek, nyílcsúcsok), Császárszállás - Vasútállomás (kengyelek, üveggyöngyök), Felsőpázsit Mezey Pál szőlője (aranyozott ezüstdísz, ezüst berakásos kengyel), Felsőpázsit - IV. szakasz 4. dűlő Drucker Tibor földje a korábbi Mezeyszőlő (sír, keresztvassal ellátott kétélű kard, egyenes kard, kengyelvasak, ezüst karperec, bronzgyűrű), Jánosbokor (sírok, zabla, ezüst berakásos kengyel), Kemeqsei út - Homokbánya (sír, kengyel), Polyákbokor Rikácsi-szőlő (temető, zabla, kengyelek, szablya, nyílcsúcsok, öweretek, kétélű kard), Kállai (ma Szent István) út 14. (sírok, bronz karperecek, fokos, kengyelek, ezüst fülbevaló, ezüstfüggő, tegezvasalás, nyílcsúcsok), Vajdabokor - Lovas Kovács János földje (sírok, bronz fülbevaló, gyöngy, bronzkarikák), Szélsőbokor (sírok), Teleki-szőlő (sír, kengyelek). 1000-1301. Árpád-kor E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Császárszállás - Kacsasziget (cserepek), Császárszállás - Törvényes tanyák (telep, cserepek), Felsősima - Tsz-major (ház), Mandabokor - M3as autópálya 23. lelőhely (telep, cserepek), Rozsrétszőlő - M3-as autópálya 25. lelőhely (telep, cserepek), Újtelekbokor - M3-as autópálya 7-8. lelőhely (telep, cserepek). 1242-1279. között: A Gutkeled nembeli András Nyíregyházán királyi adományt nyert. írod: Németh, 1987. 17. p. XIII. század második fele: A mai református paplak helyén felépült Nyíregyháza első temploma, amely kisebb-nagyobb átalakításokkal és toldásokkal, egészen 1873-as lebontásáig fennállott. írod: Németh, 1987. 21. p. 1284-1297. között: A Szentemágócs nembeli Domonkos Nyíregyházán birtokot szerzett. írod: Németh, 1987. 15. p. XIII. század utolsó harmada - XIV. század legeleje: Nyíregyháza elnéptelenedett. írod: Németh, 1987. 22. p. XIV. század: A Báthoriak kúriát építettek Nyíregyházán, amely valószínűleg a mai városháza helyén állt. Nyírbátorba való átköltözésükig, a XV. századig ez volt a lakhelyük, aztán a tiszttartóságnak adott otthont, ahonnan a környékbeli birtokokat is igazgatták, írod: Németh, 1987. 22. p.