Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

Tavai Termás tó lapos gyakran víz álló.- me

jj Gerecse, méjj víz állásos tóEnderé tó, Baranya tó. Méjj éger tó Vídí tó, az őskorba elö Tisza volt, ma halvány - Píszkáros, Ligeti patak

ok. Apró égrek ez előtt egres, ma már köz legelő. Csüllög oldal Baranya közi. Bócsikó szeg

. Konyha vagy Konyha tájéka, hagyomány szerint nevét onnan vette, hogy az őskorban üldözött őseink ezen helyen találtak menekülést az üldöző Tatárok elől - a Rév, a Tisza folyón. Bereg Megye Tivadar községre törté ne/mi ad

at gyűjtés. 1. pontra Tivadar taitozik Bereg Megyéhez a Beregszászi fő Szolgabírói járáshoz,- a Megye székhelye - Beregszász, 's mint ilyen a Megye fő városa ezen város históriái múltjáról ösmeretes - valamint Munkács is - Beregszász eredetéről el nevezéséről egyebet a Tompa Mihály hazai költő által ki adott "Nép regék és mondáknál" nem tudunk. 2-ra A községnek más nevét mint Tivadar sem ok irat. sem száj hagyomány útán nem tudhatni A 3. 4. és 5-ik pontra vonatkozólag sajnos hogy csak "nem tudhatjuk"-kal kell felelni. Magyarok lakván a falut ugy szintén környékét is, igen valószínű hogy még a hon foglaló Árpád korából népesittetett be.- maga a község tisza parton fekszik - mi igazolja a most említett állitást. tudva lévén az hogy eleink kik a régi Nomád életet folytatták, 's barom tartással foglalkoztak, rendesen Víz parton telepedtek le.- jelenben is kik a községben laknak Magyarok 's Reformátusok. 6- ik pontra nézve a Név eredete homályos, 's inkább Tót vagy Román származású - Ugocsa Megyében hol már találkoztak Oláhok szinte van hason el nevezésü Tivadar nevü falu - egyéb más hiteles adattal nem birnak. 7- ikre A határban levő düllők csak meg erősiti az előbbi pontban említett állitást, mert az illy el nevezések, mint Ganyola és Uszturó nem magyar eredetű szavak.- a többiek mint Kis tó hát - Csülkös fa - Malom kert - Halas patak hát - bár helyi el nevezések, de még is Magyar származású nevekül tűnnek fel. figyelmet érdemlő hogy a Ganyola háti düllö

ben Szántás alkalmával találtatnak Cserép és tégla darabok mellyek ott falu létezését gyanittatják, melly sejtelem ha áll, ugy az vagy hon foglaló Árpád - vagy IV. Béla Király idejében a Tatárok által pusztíttatott el - ide vonatkozólag fel említendő, hogy a Halas patak háti düllöben egy ízben tett ásatás alkalmával, régi ló patkók, egyéb vas darabok - !

s golyók is találtattak.- idő közileg lelnek 1700-ból vert ezüst pénz darabok is VI. Károly kör Írással. Egyéb aránt a szomszéd Tarpa város határában a várostól Nyugotra eső ugy nevezett Téb erdő körűi régi hadi czélokra szánt sánczolások nyoma is