Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

ott található sok szúnyogoktól 's más bogáraktól kapta. Kender mező erdős hely; hajdan falu lehetett itt, mit az ezen részen lévő szántó földek alakát most is megtartott földek 's ásatás alkalmával található vastag cserép edények mutatnak.Gyepű menés keskeny erdő, melly a' Bogaras nagy területű gyepüjét képezte. Kelt Hete Július 20-dik 864 Papp Gábor mk biró Szabó István Eskütt Bozó István mk Hetyen községből Be

re

g megyéből. Tiszaháti járás. 1-ső alszolgabirói szakaszhoz tartozik. Székhelye N. Lónya. Hetyen fekszik a Micz folyó két partján. E község ugy hajdan, mint ma is Hetyen név alatt volt ismeretes. Mikor említtetik legkorábban és mikor népesült? nem tudjuk; valamint neve eredetéről sincs tudomásunk.Határiban elö forduló topographíai nevek ezek: északra a Haranglábi nagy Éger és parasztfa erdő

, mely utóbbi nevét onnan vette, hogy hajdan paraszt lakosok bírták és használták, továbbá a Csarondahát

, mely az alatta elfolyó Csarondá

ról neveztetik így, sós gazzá. Répás kert, Ködöböcz telek éger, ezek részint szántó részint kaszáló földek. Keletre Som és Cs. Papi községek határozzák, a mely oldalon vannak a Kána oldal, tóhát, patak kapu, kilenced rekesz a hajdani kilenced Dézmáról, nyár berek, mitríce patak, makócsa patak és tukír tájéka, ezek is szántó és Kaszáló földek, Délre Barabás és T. Adony községek határai felöl vannak: Kerettyü patak, kis rekesz, répás kert, szántó és Kaszáló földek; Lucskás erdő, kis erdő közepén egy örvény nevü patakkal, Fenyves homok erdő: Batonfarka, Sebes pataka és Okarthó nevü patakokkal. Nyugotról Kerecsenyí és Mátyusí határok környezik; ezen oldalon vannak: patakocsa örvény, égeré, gát pataka, szuglyos, palaczka. Hosszú rekettye, asszony-ember pataká

val, ezek mind erdők; továbbá rét a bokros hát, kesejőcske. Kanáltík, szegerdő, mély éger erdő, tavasz mező palaj. Dudás. részint szántó, részint kaszáló földek.