Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

A' Falu eredetiségéről egyebet tudni, minden régi Írásoknak nyomai után tsak Guláts lakják tsak tisztán refomátusok és öt tsalád sidók. Községünk lakói körül belől nyólcz vagy kilentz száz. A' helység határának Keleti részén a' dűlök ezek László mezeje asszony matsár Makóé Halvány hát Kányás Igomya Baráté a Kis erdő

vel a' mi most jelenben neveztetik Kőris bokorn

ak a' Halászé a' Poslátz

al melyen végződik a' Keleti Forduló. Innen Nyugotnak a' régi tavasz mező mely most neveztetik szén égető. Nagy Keit Benyike és és /!/ Pogás keit fodoré nevekkel Nyugotnak ismét közép láb bóldi'sáré

val, az irtás szásza ring Szarvas domb morotva hát Ga'sójé és Kakás fark Dé's és dé's égje dakó Száj vető, Lutska és az ingyen nyilak táblája Innen Északnak az iitás kender mező medvés sze

g bereg és hoszu mező. végre az Erdő a' lapos

sal együtt ezek után Délre az ártéren belőli Tisza fordulók vagy is Szilvások nevei Keleten kezdődve a' Tisza fojtába Nagy mező Szilvás szeg Kis mező szeg tó béli Tohát Szuha Malom hely Gelérde Bor fövenye Szakadás Túr tó 's Nagy szeg Poroszló és belső Dé's végre az erdőből a' tiszá

boz bé zárt etset szeg nevü puszta hely a' határon lévő tavak pedig név szerént ezek a' Halvány és morotva. Ezen kivül pedig a' határunkat két át metszések rongályák Végre meg emiitjük hogy a' helységnek semmi mellék nevét nem tudunk, a' helység határa körűi belől 5 azz /!/ ezernyi hóid. Ballá György m.k. bíró HELYNEVEK Halábor községből, Bereg megyéből. Halábor tiszta magyar kálvinista falu a' tisza jobb partján Bereg megyében, a tiszán háti Járásban köz igazgatásra nézve a bereg szászi székhez tartozik a' tisza háti járáshoz A' községnek fönt emiitett nevén más neve nints- sem ii ott sem száj hagyományok másról nem emlékeznek.- Eredete a' régiségben vész el, egyedül egy darab fa a' templom ajtaja, mely már egyszer pusztuláson ment keresztül,- szó hagyomány szerént vagy a' Lengyelek kiütésekor - mely a' szék város Bereg szászt is pusztitotta - vagy a Tatárok felső Magyar országoni csapongásukkor,- nyújt némi világot 1647-böl ily fel Írással: - "Halábori Pál csináltatta 1647." Ugyan Bár egy nyárfából alkotott szó széken, mely szinte a' régi elpusztult vagy pusztított templombóli maradvány gothus betükkeli fel írás és egy régi pohár, mely most is használatban van szint /!/ goth fel írással - azt látszanak igazolni, mint e' hely fekvése is, hogy e' hely egy üldözött bujkáló Népnek, nevezetesen a' Cseheknek lehetett első tanyájuk. És e' tekintetben fönt állásának 's eredetének idejét nem nehéz ki találni - 'S Halubás a' hires cseh viador itt ütött tanyát ne talán, akkor még nevét is tudjuk szánnaztatni. Hogy