Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

Csorna helység Bereg megyében a Tisza háti járásban fekszik beregszaszbol Szatmárba a Badaloi révnek vezető ut vonalba badaló szomszédságában esik.Keletröl Gecse és Vári, délről Halábor éés Badaló, nyugotról Taipa éjszakról Macsolával határos - Mint a Leleszi levél tárból ki vett iratokból látható a 17dik században a mostani falu még nem létezett. Csorna birtokon Beregszász és Vári Városok perlekedtek. Később a 18-dik század közepén Kaydi lett a birtokossá kiis grof Schönbor /!/jobbágyai közül Szidorfalvárol némelyeket ide telepitett, és ezek voltak Csorna falu első lakói. A megyei levéltárban létező iratokból következik hogy Kaydinak grof Schönborral ezért perei volt.Késöbb a falu szaporodott a Nyirröl és Ugocsábol jött ki itt megtelepedik által. A falu nyugoti széle határának neve Puszta Csorna - mint a hagyomány tartja ottan volt, de elpusztitatott, épületeknek nyomai láthatók a kö és tégla omladekokban, de hogy mikor pusztult el, lehet gyanítani hogy régen, hihetőleg 4-dik Béla idejében a tatáijáráskor, mert az Erdő mely helyén nevelkedett hatalmas Századokra mutató tölgyekből állott, melyért azonban a jelenlegi birtokos 1850-3-dik években tökéletesen kiirtatta és azóta Puszta csoma mint szántó földek műveltetnek. Csorna helységről egyébb feljegyzésre érdemes hiteles adatok hiányzanak. Jegyzettem Beregszász Juni 10-n 864 Csopeg Gábor Beregszászi és Csornai gr. kath. Lelkész Csonkapapi községből Beregmegyéböl. Tisza háti járás. 1-ső alszolgabirói szakasz. Székhelye N. Lónya. Hogy Csonka Papi község ezelőtt 300 évvel is ezen a nevén volt ismeretes, melyen most: nem csak hagyományilag tudjuk, de okiratolva is van.- Őseink hagyományai szerint a falu azon a helyen lett volna, mely határunkon mai napig Csonkás Cserepes

nek neveztetik, a mi onnan is hihető hogy ezen helyen mai napig találnak ásás alkalmával cserép és tégla darabokat és mivel azon föld talaja telek-televény földből áll. Csak később telepedett innen mai helyére a Mícz patak partjára, de hogy mikor? bizonyosan nem tudjuk. A falut valamint most, ugy hajdan is magyar ajkú lakosok lakták hagyomány szerint, jelenleg a lelkek száma 700. Határunkat környezik keletről M. Kaszon, délről Barabás, nyugotról Hetyen, északról Som község határai. A mícz folyó ma valamint falunkat, ugy határunkat keresztül metszi, és ebből több patakok is származnak. Több patak elnevezése: Mitricze, Nagy Szuha, Zobogó, Zakónak, kőris patak, Mihály éger patak, avaska patak, Bíkkes patak, káncz éger patak. Nagy és kis rutnya patak, János Mocsár pataka. Láz, éger. Szarvas patak.