Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

Jelentés Bucsu község eredete a nevezetesebb határ helyiségeinek elnevezéséről Bucsu község eredetét körülbelől azon búcsújáró helytől vette, mely még a Husziták idejéből fenn maradt s még jelenben élő emberek emlékezetére is megvolt nagy szerű épületek alap kövei is mutatják. Hogy valósággal ott származik é? eredete e névnek Bucsu? Azt meghatározni teljesen nem tudjuk, de eredetét leg jobban csak is onnan hozhatjuk beHatára köriilbelől 1000 hóid, mely nagy részint földes urí használat alatt s terméketlen posványos helyeken van. Leg nevezetesebb határ el nevezése a "

Lóhalál

" - mely még a legrégibb időktől e nevezetet viseli bizonyos nő rablás alkalmakor történt Ló beleveszéséről. Ez a hely mai napig is már álló víz jókora mélységgel bírEzután jön az "

Ereszvény

" nevü határrész. Ezen elnevezés eredetét szinte az elébbi korból veszi. Nevezetesen: Egy éltes ember ifjabbal jővén öszve párviadal lett a vége az ismeretségnek.- 'S miután az éltes ember majd hogy nem győzedetmeskedék az ifjún: így szólító fel:- Eressz Vén!- s így lön' a határ rész elnevezése Ereszvén. A többi határ részek elnevezései későbbi időkből valók levén említést alig érdemlenek. Lakossága részint ref. valásuak, részint róm. Catholicusok s kevés részben pedig görögök. Van ref. any (!) egyház és templom;- lélekszám 140. Róm. Cath. részről 155.Közbiitokosok T. Dercsényi László, Rácz István és gróf Schoenbrun.Kelt Búcsúban 1864, Jul. 18. Bátor keszí Sámuel rak. ref Lelkész Nagy Károly községi bíró M. K. HELYNEVEK Csaroda községből, Beregh megyééből. Sor szám Meg nevezések 1 Síposka kaszálló föld Jegyzések füz fa síp csínállasúl sok fűz fa volt. hajdan Csamavoda, most ís fekete a vize. nem öntötte el az árvíz e határt egyébb neve nínts valódi hely az árvíz előtt Sok nyír fa volt 2 Csaronda Vize 3 4 5 6 " Ágak közi térség A Nagy erdő Szállás Nyir fa